Az eltérő fejlődésű gyermek 2. - Tic-zavarok, OCD, ADHD

Tovább folytatjuk sorozatunkat, melyben az eltérő fejlődés különböző gyermekkori megnyilvánulásait vesszük sorra. Részletes leírást olvashatnak a tic-zavarokról,  a gyermekkori kényszerbetegségről (OCD) és a hiperaktivitással járó figyelemzavarról (ADHD).

Tik zavarok

A tik egy önkéntelen, automatikus, változékony, nehezen visszatartható, változó erősségű és mintázatú, hirtelen mozgás vagy hangadás. 

A mozgási jelenségek lehetnek enyhék, a fej-nyak területére koncentráltak pl.: grimaszolás, hunyorgás, pislogás, szájhúzogatás, vagy nagyobb volumenű, szándékos cselekvést imponálók is, mint rúgás, guggolás, érintgetések, csoszogás, ugrálás. A hangadás lehet hümmögés, krákogás, köhécselés, szipogás, utánzás, szóismétlés. Obszcén szavak vagy mozdulatok is megjelenhetnek vagy akár a hangszín megmagyarázhatatlan váltakozása valamint a csak időnként jelentkező dadogás is lehet egyfajta tik. 

Előfordul, hogy egyféle tik van csak jelen, de lehet komplex is a betegség, ez figyelhető meg Tourette-szindrómában (legalább kétféle mozgási tik mellett hangadási tik is). Súlyos esetben viselkedésük lehet önsértő illetve másokra is veszélyes pl.: ütögetés, harapás, de ez rendkívül ritka. 

Magát a tik-et általában megelőzi egy érzet, amit a betegek viszketéshez, nyomás érzéshez hasonlítanak. A cselekvéseket énidegennek érzik, de sokszor megpróbálják megmagyarázni azokat pl.: azért dörzsölöm a szemem mindig, mert viszket. Maga a tik akaratlan jelenség, de valamilyen szintig akaratlagosan befolyásolható, elnyomható. Az OCD-vel ellentétben a tik-zavarnál nem a szorongás csökkentése a cél a cselekvés végrehajtásával, sőt, sokszor, ha sikerül visszatartani a tik-et éppen az csökkenti a szorongást. 

A stressz és a kialvatlanság fokozza a tik-ek intenzitását és számát, vagy akár bármilyen heves érzelmi impulzus pl.: hirtelen öröm, izgatottság, a koncentrált figyelem csökkenti. Alvás közben nem jelentkezik. 

A leginkább érintett korcsoport a 7-11 éves korosztály, fiúknál valamivel gyakoribb, de lányoknál többször fordul elő súlyos forma. 80%-ban kinőhető, 20%-ban megy át súlyosabb formába. 

Forrás: Canva

Kisgyermekkorban gyakran vannak jelen tik-szerű mozgásformák, ezek általában ártalmatlan jelenségek, viszonylag rövid ideig vannak jelen, nem változó mintázatúak és belőlük a gyermek könnyen kizökkenthető. 

Ha egy éven belül szűnnek a panaszok, akkor átmeneti tik-zavarról beszélünk, a tartós tik-zavar diagnózisa 1 éves túl fennálló tünetek esetén állítható fel. A tünetek sokszor hullámzóak, tünetmentes periódus is lehet állapotromlás előtt. Számuk, típusuk, gyakoriságuk és megjelenési helyük gyakran változik. 

A tik-zavarok mellett gyakran van jelen ADHD, OCD illetve autizmus. A tik-zavaros gyermekek életminősége általában a társbetegségek jelenlététől függ. Több magasan funkcionáló autistánál megfigyelhető Tik-zavar. ADHD is előfordulhat tik-zavar mellett, de a túlmozgás, ficergés lehet inkább a tik visszatartására irányuló magatartás, nem feltétlen jelent valódi ADHD-t. A Tourette-es gyermekek nem fogyatékosak, sőt sokszor ügyesebben tanulnak, különösen, ami a mozgásokat illeti. 

Ha felmerül tik-zavar gyanúja a többi felsorolt betegséghez hasonlóan gyermekpszichiáter vagy pszichológushoz lehet fordulni. 

A nem gyógyszeres kezelés során a tik-re való késztetést nem tudjuk eltűntetni, de azt nagyban lehet befolyásolni, hogy hogyan irányítsa a beteg a tik-jét. A tik-zavar kezelése akkor indokolt, ha a tünetek rontják az életminőséget, szenvedést okoznak, illetve a gyermek is megfelelő életkorban van ahhoz, hogy motivált legyen a tik-ek csökkentésére. (Részletesebben lásd: https://vadaskert.hu/tourette-2). 

Gyermekkori kényszerbetegség (obsessive-compulsive disorder, OCD)

A betegséget a mindennapi életet befolyásoló kényszergondolatok és kényszeres cselekedetek jellemzik. 

A cselekvés célja általában a szorongás csökkentése. Közös vonás, hogy ezek a gondolatok, cselekedetek megnehezítik a mindennapi életet, a gyermek nem akarja ezeket megtenni, de úgy érzi, hogy muszáj, mert ha nem, akkor annak valami szörnyű következménye lesz. 

A típusos kényszergondolatok általában zavaró gondolattöredékek, melyek gyakran tragikus tartalmúak, balesetek, erőszakos cselekedetek vagy szennyeződésekkel kapcsolatosak. Egy kisgyermek a kényszergondolatokat nehezen fogalmazza meg, ehhez egy bizonyos életkori érettség is kell.

Sokféle cselekvés megjelenhet, lehetnek tisztálkodással kapcsolatos kényszerek pl.: állandó kézmosás, kényszeres szimmetriára való törekvés, gyűjtögetés, számolgatásos, ismétléses rituálék. Gyakran a lefekvéssel, felkeléssel, öltözködéssel és iskolába menéssel kapcsolatos különböző szertartásos cselekedetek pl.: bepakolt táska többszöri ellenőrzése, házi feladat többszöri ellenőriztetése a szülővel, és ha a szülő nem megfelelően cselekszik, vagy nem a megszokott hangsúllyal szól, akkor az akár az egyébként szelíd gyermekből tettlegességet válthat ki. Az esti rituálék elhúzódása krónikus alváshiányt válthat ki. Mivel a gyermek társai előtt próbálja kényszerét titkolni, frusztrációja még inkább fokozódik, mely szorongásos zavarhoz vezet. 

A korai kezdetű OCD általában fiúknál gyakoribb, családi halmozódás előfordul. Sok közös vonás van a tik-zavar és OCD között, együttesen is megjelenhet, de két különböző betegségről van szó. Ezen kívül OCD gyakran társul depresszióval, szorongásos zavarral, autizmussal, skizofréniával. 

Kezelésében a viselkedésterápia illetve a gyógyszeres kezelés jön szóba. (Részletesebben lásd: http://vadaskert.hu/wp-content/uploads/2016/05/OCD_tajekoztato.pdf)

Hiperaktivitással járó figyelemzavar (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder, ADHD)

Forrás: Canva

Az ADHD az egyik leggyakoribb neuropszichiátriai kórkép gyermekkorban. A probléma nem is a túlmozgás, hanem maga a figyelemzavar, mely mellé impulzív viselkedés (hirtelenség, meggondolatlanság) társul, és maga a mozgási tünet inkább következmény. 

A figyelem veleszületett képességünk, de a koncentrált figyelem kialakulása komoly tanulási folyamat eredménye. AZ ADHD-s gyermekeknél általában a tartós, koncentrált figyelem képessége hiányzik. Ez egyrészt veleszületett szinten károsult, másrészt környezeti hatások függvénye is. A mai gyermekeket megszámlálhatatlan intenzív inger árasztja el pl.: televízióból. Az agyuk még nem elég fejlett ahhoz, hogy az ingereket megfelelő módon szűrjék, beépítsék, emiatt nagyon felszínesen kódolnak, komoly tanulási folyamatok maradnak ki az alapoknál. Következményként a gyermek figyelme gyakran elkalandozik, nem képes koncentrálni egy feladatra, illetve utasításokat végrehajtani, feladatait rendszerezni.  

Az ADHD-s gyermekeknél hiányzik a késleltetés képessége, azaz nincs szünet a gondolat és a cselekvés között, mely elengedhetetlen lenne a cselekvések pontos megtervezéséhez és végrehajtásához. Emiatt általában nem képesek mozdulatlanok maradni, állandóan felpattannak, sétálás helyett futnak, nem képesek kivárni a sorukat, félbeszakítanak. A mai rohanó világban mindent minél gyorsabban akarunk eredményt elérni, mely a gyermeknevelésben is látszik. A kis csecsemőknek is inkább egyből odaadjuk a cumit, játékot, anyatejet, tápszert, rögtön felkapjuk, hogy ne sírjon, mely a késleltetésért felelős idegsejtek kialakulását gátolhatja. 

Sok ADHD-s gyermeknél probléma van a szemmozgások koordinálásával, térlátással, mely szintén megnehezíti a környezethez igazodó komplex cselekvések létrejöttét. Fontos tehát, hogy amit lehet szemészetileg korrigálni, azt mihamarabb tegyük meg, mert ez nagyban javíthat az ADHD tünetein. 

Gyakran figyelhetők meg primitív mozgásformák, csecsemőkori reflexek fennmaradása, izomtónus eloszlási zavar ADHD-s gyermeknél, erre egy neurológiai vizsgálat deríthet fényt. 

A figyelemzavar lányoknál, a hyperaktivitás fiúknál gyakoribb. A betegség diagnózisa akkor állítható fel, ha a tünetek már legalább 6 hónapja fennállnak. 

Tourette mellett 55%-ban van jelen, hiszen Tourette esetén is a probléma a túlzott impulzivitás, viselkedési gátlási problémák. Az ADHD-s gyermekeknél a tik visszatartás készsége is alacsonyabb. Az ADHD együtt járhat tanulási nehézségekkel, depresszióval, agresszióval, antiszociális viselkedéssel, szorongásos zavarral. 

A diagnózis szintén nagyon nehéz, hiszen sokféle ADHD-s tulajdonsággal rendelkezik a legtöbb kisgyermek. Ha kételyeink vannak egy gyermek pszichológus vagy pszichiáter segíthet a diagnózis felállításában, illetve gyakran részletes belgyógyászati, neurológiai kivizsgálásra is szükség van. 

A terápia a gyógyszeres kezelés, viselkedésterápia, pszichoterápia stb. mellett, legtöbbször mozgáson keresztüli fejlesztésen alapul. A megfelelő terápia kiválasztása nagyon egyénfüggő.

Szerző: Dr. Krenács Dóra