AZ ELTÉRŐ FEJLŐDÉSŰ GYERMEK I. – Szenzoros feldolgozási zavar (SPD)

Sok szülő szembesül azzal a ténnyel, hogy gyermeke fejlődése valamiben feltűnően eltér az átlagtól. Ez lehet egy teljesen ártalmatlan személyiségjegy is, de nagyon sok esetben az a szülői érzés, hogy valami „más” a gyermekkel, valós problémát sejtet. Ezért gyanú esetén mindig javasolt megfelelő szakembert felkeresni. 

A különböző viselkedészavarokra nem szabad nem valódi betegségként tekintenünk, hiszen igen összetett problémákról van szó, melyek a későbbiekben a magasabb szintű tanulási funkciók súlyos gátoltságát eredményezhetik. Az átlagtól eltérő magatartás emellett súlyosan stigmatizál, mely akadályokat gördít a megfelelő szociális élet kialakulása elé. A környezet elutasító magatartása gyakran eredményez depressziót. Diagnosztizált viselkedészavar esetén elengedhetetlen a környezet (család, iskolai közösség) megfelelő tájékoztatása a betegséggel kapcsolatban, így csökkenthetők a negatív környezeti reakciók.

Fontos a mihamarabbi diagnózis és a megfelelő kezelés, hiszen bizonyos életkor felett (5-10 év) már új idegsejtek közötti kapcsolatokat nem tudunk kialakítani, agyunk a meglévő „hibákkal” együtt fog tovább működni. 

A pontos diagnózis felállítása nehéz, hiszen ezek a betegségek gyakran jelennek meg egymással párhuzamosan, de nem szükségszerű a kapcsolat, tehát pl.: attól, hogy autizmus spektrum zavarnál sokszor előfordulnak tik-ek, nem minden tik-zavarban szenvedő gyermek autista! További félreértés, hogy ezek a gyermekek az áltagnál alacsonyabb intelligenciahányadossal rendelkeznek, pedig gyakran éppen átlag feletti az IQ-juk. 

Sok betegséget lehetetlen nagyon korán pl.: csecsemőkorban diagnosztizálni, hiszen ekkor még nincsenek specifikus tünetek.

Gyanús lehet az izomtónus eloszlási zavar, megkésett vagy éppen túl gyors mozgásfejlődés, evési, nyelési, rágási nehezítettség, túlzott irritábilitás, alvási nehézségek, csecsemőkori reflexek kései fennmaradása stb. de ezek számtalan egyéb betegség kísérő tünetei is lehetnek.

A legtöbb viselkedészavar pontos oka még teljesen fel nem térképezett, illetve hagyományos képalkotó vizsgálattal társbetegségek hiányában nem is láthatók. Annyit tudunk, hogy bizonyos agyi pályák nem megfelelő működéséről van szó, mely javítható speciális stimulusok által, illetve más területek „edzésével” kompenzálhatók, ezen alapulnak a különböző nem gyógyszeres kezelések. Egyes ingerületátvivő anyag eltérések objektíven észlelhetőek (pl.: szerotonin, dopamin, noradrenalin stb). mely gyógyszeres terápiát is lehetővé tesz. Rizikótényezőként tekinthetők az anyaméhben elszenvedett toxicus ártalmak pl.: dohányzás. Sok esetben megfigyelhető családi halmozódás is.

Nagyon fontos a pontos, egyénre szabott kezelés, hiszen még ugyanazon betegségcsoport esetén is nagyon különbözőek a tünetek, és egyik gyermeknél teljesen más válik be, mint az ugyanolyan betegségben szenvedő másiknál. Éppen ezért a kezeléseket egy nagyon alapos állapotfelmérés előzi meg, melyet szakember (gyermek pszichológus vagy pszichiáter) végez. A kezelési módok is igen sokfélék, ezeket is csak abban az adott dologban képzett szakember végzi pl.: TSMT terapeuta, DSZIT terapeuta, hallásterápiában jártas szakember stb.  

Az érzékelési folyamat szerepe az agy fejlődésében – Szenzoros feldolgozási zavar (Sensory Processing Disorder, SPD) okai, tünetei és terápiája

Attól kezdve, hogy az anyaméhben kifejlődnek érzékszerveink, folyamatosan ingerek árasztanak el minket, melyek érzetté alakulnak, és idegpályákon keresztül az agyhoz jutnak. A tanulási folyamat során az ingerek feldolgozásával új idegi kapcsolatok alakulnak ki, így tud az agyunk fejlődni. 

Forrás: https://www.biospace.com/article/measuring-the-effects-of-poverty-on-babies-brain-development/

A magzat érzi az anya mozgását, a saját helyzetét, rezgéseket, érzi a tapintást, amikor édesanyja megsimogatja a hasát, hallja édesanyja hangját stb. Ezek az ősi érzékelő rendszerek felelősek a megfelelő izomtónus, testtartás kialakításáért, hatással vannak a helyzetérzékelésre, szemmozgásokra, így a megfelelő térlátásra, térérzetre. Ez az alapja annak, hogy összehangoljuk a mozgást a körülöttünk látottakkal pl.: ne menjünk neki semminek mozgás közben és képesek legyünk összetett mozgási feladatokat végezni. Hatással vannak bizonyos önkontroll alapfunkciókra (késleltetés, válaszgátlás, alkalmazkodás), ami az egész viselkedést képes meghatározni. Éppen ezért fontos, hogy a szülő anya minél aktívabban töltse a terhességét, hacsak nincs ezzel ellentétes orvosi indok, illetve, hogy próbáljon meg minél többet kommunikálni a magzattal már az alap érzékelés szintjein. 

Forrás: https://www.evolvingsciences.com/Development%20of%20Foetus%20.html

Miután a kisbaba megszületik, még több formában érik ingerek, de ez –megfelelő szinten– nagyon hasznos, hiszen agy fejlődéséhez folyamatos stimulációra van szükség. Ne tévesszen meg tehát minket, hogy a kis csecsemőknek még nincs meg a képességük válasz kialakítására, nekik is szükségük van stimulusokra pl.: emberi beszéd, szemkontaktus, mimika, zene, kontrasztok, színek stb. hiszen ezek mind beépülnek a későbbiekben. 

Az integráció az a tanulási folyamat, amelynek során az agy az érzeteket megtanulja hasznosan rendezni, és ezekhez megfelelő tervezési és végrehajtási folyamatokat tud kapcsolni. 

Ha zavar lép fel ebben a rendszerben, akár az érzékelés, akár a feldolgozás (szabályozás, elkülönítés) szintjén, a végrehajtás nem lesz megfelelő. Ez azt jelenti, hogy adott ingerre a gyermek oda nem illő módon fog reagálni, akár túlzóan (hyperszenzitív), vagy akár túl kevéssé (hyposzenzitív).  

Viselkedés	hisztis, agresszív (hypersz.) VAGY  túl nyugodt vagy túl félénk (hyposz.)
Mozgás, testérzékelés	nekimegy másoknak, tárgyaknak és nem veszi észre, esik-kel, nem bír egy helyben maradni, ugrál (ingerkereső), gyakran ejt el dolgokat, rossz eszközhasználat (pl.: evés), roskadozik, gyakran kell támaszkodnia állás közben, fejét is mindig támasztania kell ülés közben, szükségesnél nagyobb vagy kisebb erőt vet be mozgások kezdeményezésénél, csak úgy tud elaludni ha be van bugyolálva (már nagyobb gyermeknél probléma ez)
Látás	állandó szemdörzsölés, olvasásban gyakran elveszíti a helyet ott, ahol tartott, úgy látja, hogy mozog a betű, nehezen létesít szemkontaktust, térbeli, síkbeli tájékozódási nehézség, előtte – mögötte stb. megkülönböztetési képtelenség, emberi arcok felismerése problémás
Hallás	félreérti a kérdéseket, nem hangos zajokra is befogja a fülét, szeret zajt kelteni vagy éppen nagyon zavarja a zaj, nem tudja megállapítani a hang forrását, hangokat nem tudja elkülöníteni pl.: óvónéni hangját nem tudja kiszűrni a gyerekzsivajból, ritmust nem érzékeli
Érintés	nem tudja megállapítani, hogy az őt ért inger milyen erősségű, kis ingerre túlzottan reagál pl.: ölelés, simogatás számára kellemetlen (hyeprsz.), nagyon zavarja a ruha címkéje, cipő túl szoros, zokni túl laza stb. vagy éppen erős ingerre nincs vagy alig reakció, nem éri, hogy megüti magát (hyposz.) nem tudja megmondani, hogy melyik testrészét érintették meg
Egyensúlyi rendszer	nem képes adott pillanatban megfelelő izomfeszüléssel, elengedéssel reagálni, nem szereti a bizonytalan testhelyzetekkel járó dolgokat, ha elbillen pl.: játszótér, gyakori a tériszony, lépcsőzéstől való félelem

Mivel azok az ősi érzékelő rendszerek és agyi pályák érintettek, amikre később magasabb funkciók épülnek, hiába várjuk, hogy a probléma az életkor előrehaladtával, a magasabb szintű tanulással csökkenni fog, éppen ellenkezőleg, hiszen maga az alap a hibás.

Tehát a probléma –hacsak a gyermek magától nem képes az évek során valamennyire kompenzálni –nem nőhető ki, mindenképpen kezelésre szorul. 

Nem szabad semmit sem erőltetni, az ingerelárasztás az ilyen gyermekek esetében ellenkező hatást szokott kiváltani, így ilyesmivel ne próbálkozzunk!

SPD gyakran fordul elő együtt autizmus spektrum zavarral, dyslexiával, dysgrafiával, tanulási nehézségekkel, depresszióval, ADHD-val, de itt sem szabad elfelejteni, hogy attól még, hogy vannak magatartás problémái egy SPD-s gyermeknek, magatartászavara még nem feltétlenül van!

Számtalan terápiás lehetőség közül választhatunk, ilyenek a foglalkozásterápia (OT), DSZIT/Ayres (https://www.dszit.hu/), vizuális terápiák, hallásterápiák, TSMT/HRG (Bővebben lásd: cikk további részei).

A terápia beállítását és az ezt megelőző állapotfelmérést mindig bízzuk szakemberre (gyermek pszichiáter vagy pszichológus!

Szerző: Dr. Krenács Dóra