Beszéljünk az ekcémáról

Az atópiás dermatitis (AD, más néven ekcéma) megjelenésével és kezelésével kapcsolatban számos tévhit kering a szülők körében. Sokan úgy gondolnak rá, mint valamilyen allergia tünete, és kezelése során is az allergén felderítésére vagy étrendből való kizárására koncentrálnak, holott ennél sokkal komplexebb dologról van szó!

Az atópiás dermatitis a leggyakoribb krónikus gyermekkori gyulladásos bőrbetegség. Általában egy éves kor előtt jelentkezik, megjelenése azonban nem ritka már 2-3 hónapos korban sem. Előfordulása hazánkban 15-17 % körüli, 10 gyermekből tehát egy (de inkább kettő) biztosan ekcémás. 

Vajon mi okozhatja az elmúlt években jelentkező számottevő emelkedést?

Az emelkedés oka egyrészt a modern környezeti tényezőkre vezethető vissza: a lakásokban padlószőnyeg, padlófűtés miatt megemelkedett háziporatka koncentráció, műanyag nyílászárók kapcsán a lakás szárazabb levegője, a házikedvencek lakásban tartása, dohányzás, táplálkozási változások (pl. anyatejes táplálás háttérbe szorulása), stresszesebb életmód, szorongó gyermekek.

Ezen tényezők önmagukban azonban nem okoznak atópiás dermatitist, szükség van a gyermek egyéni, genetikailag kódolt hajlamára is. Az öröklött tulajdonságok a szülők, nagyszülők betegségeiből gyakran lekövethetők, magasabb a rokonok között az ekcéma, szezonális allergia (pl. parlagfű allergia), szem- és fülgyulladás, asztma vagy akár ételallergia is (pl. tejfehérje allergia).

 Az atópiás gyermekek bőrében olyan immunrendszeri eltérések vannak, ún. immunregulációs zavar, mely eredményeként a bőr védekező rendszere károsodik (barrier diszfunkció), bőrgyulladás és a normál bőrflóra károsodása jelentkezik. Emellett kevesebb a bőrt természetesen zsírozó anyagok (zsírsavak, ceramidok)  mennyisége is. 

Számos specifikus allergén tovább provokálhatja az immunrendszer kóros működését, melyek mind légúti, mind pedig ételallergének lehetnek. 

Az atópiás gyermekekben leggyakrabban ételallergiát okozó ételek a tehéntej, tojás, mogyoró, búza és szója. Légúti allergének között megemlítendő a háziporatka, lisztatka, fűfélék, állatszőrök és penészgomba. 

Az ételallergia azonban nem oka az  atópiás dermatitisnek, hanem egymás mellett vannak jelen. Azt is fontos megemlíteni, hogy az allergia tesztek végzése a legtöbb esetben felesleges, ráadásul a tesztek gyakran adnak álpozitív/álnegatív eredményeket és valós, klinikailag igazolt allergia csak igen kis százalékban van jelen.

Tehát az atópiás dermatitis a genetikai tényezők, allergének és környezeti hatások együttesének köszönhetően alakul ki a gyermekekben.

Milyen tünetekkel találkozhatunk?

A bőrtünetek lehetnek enyhék vagy súlyosak, változó intenzitással jelentkeznek, fellángolnak, majd visszahúzódnak. A tünetek között a bőr gyulladása, kipirosodása, viszketése és fájdalma a leginkább jellemző, de a bőr érdessége, száraz, finom hámlása is gyakran megfigyelhető. A vakarózás eredményeként a bőr tovább sérül, nedvezik, pörk képződik. A bőr sebei másodlagosan felülfertőződhetnek, sárgás-barna varas plakkok jelentkezhetnek, melyek később akár hegekkel gyógyulhatnak. 

Kép: Canva

A sérült, atópiás bőrön gyakrabban telepednek meg baktériumok (pl. Staphylococcus aureus) és vírusos megbetegedések is hamarabb jelentkeznek (pl. molluscum contagiosum, herpes simplex vírus vagy kéz-láb-száj megbetegedés). 

A bőrtünetek jellege és helye az életkorral változik. Kezdetben csecsemőkorban az arc, fülek mögötti terület (jellegzetes fehér elrakódás, nedvező berepedezések), száj körüli régió, kisdedkortól a hajlatok (könyökhajlat, térdhajlat, csuklók területe), nyak, vagy a térdek érintettek. A kisgyermekek bőre a felkarok vagy az orca területén gyakran érdes, libabőrös érzetet kelt, a szemek körüli régió kipirosodása, hámlása jelentkezhet. Későbbi életkorban a hajlatok mellett a tenyér és talpak is érintettek, valamint a végtagokon erősen viszkető, vörös csomócskák is kialakulnak.

Kép: Canva

A gyulladást követően világos vagy sötét foltok maradhatnak vissza a gyógyult területeken. A krónikus viszketés, fájdalom gyakran alvászavarhoz, kimerültséghez, emócionális problémákhoz és figyelemzavarhoz is vezethet a betegeknél.

Minek köszönhető, hogy az atópiás dermatitises tünetek időnként fellángolnak? 

A tünetek rosszabbodásának lehetnek specifikus vagy egyedi kiváltó okai, ezek közé tartoznak az

• irritáló anyagok (pl. kézfertőtlenítő, arcmaszk használata), 
• környezeti hatások (pl. évszakváltás, fűtésszezon indulása),
• allergének (pl. inhalatív vagy nutritív ágensek), 
• fertőző ágensek (pl. vírusos bélfertőzések, hurutos megbetegedések) és akár 
• érzelmi tényezők (pl. iskolakezdés, vizsgaidőszak, szülők konfliktusai). 

Mivel lehet kezelni az atópiás dermatitises gyermeket?

Az atópiás dermatitises gyermek kezelése rendkívül összetett. Fontos, hogy a szülő megértse a betegség okát és természetét, illetve azt, hogy kezelése nem egyszeri folyamat, hanem egy életen át tartó odafigyelés. Sokan úgy gondolják, hogy valamilyen kiváltó allergént kell keresni, és amennyiben azt megtalálták, egy csapásra eltűnik az eczema is. Azonban az esetek csak egy részében van valódi allergiás komponens, és amennyiben ez felderíthető sem fogja kizárólag a diéta meggyógytani a bőrt. Felesleges és káros hosszasan diétáztatni gyermeket abban a reményben, hogy a bőrtünetei ettől fognak meggyógyulni! Ha három-négy hét alatt nincs terápiás válasz, a diétát csak a bőrtünetek miatt nem javasolt folytatni. 

A kezelés célja a tünetek csökkentése, a fellángolások megelőzése és a terápiás kockázatok minimalizálása.

A kifejezetten gyulladt bőrtünetek kezelésére gyulladáscsökkentő terápia szükséges, illetve másodlagos felülfertőződött esetekben akár antibiotikum adására is szükséges lehet.

A szülők körében extrém méreteket ölt az ún. “szteroid fóbia”. A szteroid adható akár újszülött kortól megfelelő kiszerelésben, adagban, ideig és a test meghatározott területén! Ennek megítélése orvosi kompetencia, előírásszerű alkalmazás esetén nem kell mellékhatástól tartani! Nem károsítja a gyermek bőrét, szervezetét és a bőrre kis területen kenve nem szívódik fel számottevő mértékben. 

A nem-szetroid gyulladáscsökkentő készítmények (kalcineurin-gátlók) ugyancsak kezdenek elterjedni a gyermekkori atópiás dermatitis kezelésében, mérsékelten súlyos, illetve enyhe gyulladásos tünetek esetén jó alternatívái lehetnek a szteroid kezelésnek. Ezen készítmények is biztonságosan alkalmazhatók gyermekek esetén. 

Súlyos tünetek jelentkezésekor  szisztémás gyulladáscsökkentő kezelés, biológiai terápia illetve fényterápiára bevezetésére is van lehetőség már gyermekkorban is. 

A viszketés mérséklésére a leghatásosabb a helyi gyulladáscsökkentő kezelés és a testápolás együtt. Az anti-hisztaminok hatása a viszketésre ebben a betegcsoportban kérdéses, a szedatív hatású szerek javítják az alvást, ezáltal csökkentik az éjszakai viszketést, a nem szedatív hatásúak pedig az egyéb atópiás betegségekre (pl. rhinitis, urticaria) lehetnek hasznosak. 

A legfontosabb – és ezt nem lehet eleget hangsúlyozni - a rendszeres bőrápoló bázisterápia, melynek komponensei a jó minőségű fürdető illetve testápoló kezelés. Ezek alkotják az atópiás dermatitis kezelésének alapját, enélkül hiába minden egyéb kezelés! 

Régi berögződés és sajnos sokan még mindig használják a “gyógyszertári fürdetőt”, ami elavult, sem fürdetésre, sem pedig testápolásra nem ajánlott újszülött és csecsemőkorban!

Az ideális, modern testápoló készítmény két fő fronton fejti ki hatását: 

1. Akut tünetek esetén: csökkenti a gyulladást és a viszketést, újraépíti a bőr védelmi vonalát, valamint megelőzi a másodlagos felülfertőződést.
2. Tünetmentes időszakban mérsékli a bőrzsárazságot, valamint fenntartja a bőr egyensúlyát.

Mindezek mellett néhány apróságra még érdemes oda figyelni:

• Megfelelő ruházat, könnyed, nem túl szoros, jól szellőző pamut ruha.
• A helyes fürdetési szokás kialakítása -  langyos vízben, nem túl sokáig, illetve a törölközővel a nedvességet felitatni és nem dörzsölni a bőrt. 
• A fürdést követően haladéktalanul alkalmazni a testápolót – ezzel megelőzve a bőr kiszáradását és a viszketést.
• A gyermek körmének rövidre vágása, a sérülések és felülfertőzések elkerülése érdekében. 
• A túlzott kimelegedéssel járó sporttevékenység kerülése, klóros vízben való úszás után zuhanyzás és azonnali testápolás. 
• A szoba páratartalmának növelése, párologtató használata.

Megelőzhető az atópiás dermatitis kialakulása?

Több tanulmány is kimutatta, hogy az élet első 32 hetében alkalmazott testápoló kezelés segít megelőzni vagy késleltetni az atópiás tünetek megjelenését. Olyan újszülötteket vizsgáltak, akik családjában volt eczemás, és azt az eredményt kapták, hogy 32%-kal alacsonyabb lett az ekcéma kialakulása a bőrpuhítóval kezelt gyermekek csoportjában. Tehát az újszülöttkortól alkalmazott megelőző testápoló kezelés jelentősen hozzájárulhat a bababőr épségének megőrzéséhez (pl. La-Roche Posay Lipikar Baume AP+M)

Atópiás hajlamú családi háttér esetén a megelőzés másik eszköze az anyatejes táplálás forszírozása, illetve hypoallergén, speciális tápszerek alkalmazása. Ha felmerül a tejfehérje allergia és a gyermek anyatejes, az édesanyának kell szigorúan kiiktatni az étrendjéből a tejet!

Milyen bőrbetegségektől kell elkülöníteni az atópiás dermatitist?

A születést követően az újszülöttek bőrének szüksége van egy kis időre, amíg a méhen kívüli élethez adaptálódik. Az első néhány napon  természetszerűen jelentkezhetnek bizonyos átmeneti bőrtünetek, melyeken megfelelő ápolással (fürdető, testápoló) gyorsan segíthetünk. Ezek közé tartozik a bőr szárazsága, hámlása, enyhe kipirosodása.  A születést követő 2-3 napon testszerte vörös, gyulladt kiütések is jelentkezhetnek (erythema toxicum neonatorum) vagy gyakran láthatóak 3-5 hetes kortól, főleg az arcon, szemöldök területén sárgás, gyulladt, hámló felrakódások (seborrhoeas dermatitis) – ezekről egy későbbi bejegyzésben olvashatnak részletesen. 

Milyen hosszú távú kilátások vannak, az atópiás dermatitis kinőhető?

Két éves kor után az atópiás dermatitises gyermekek egy része tünetmentessé válik, de maga a bőrbetegség nem szűnik meg,  enyhe formában (bőrszárazság, kéz/láb eczema) jelen lehet. 

Az ún. atópiás hajlamú betegek fogékonyak hasonló mechanizmus alapján kialaluló allergiás megbetegedésekre, ezen betegségek pedig az életkor előrehaladtával bizonyos sorrendben követik egymást – ezt hívják „atópiás menetelésnek”.  Az atópiás dermatitises gyermekek 30 %-ánál 6-12 hónapos kortól ételallergia jelenhet meg, illetve 85 %-ban valamilyen környezeti allergénre jelentkezhet fokozott érzékenység. 3-5 éves életkorban szezonális allergia alakulhat ki, illetve ezen betegek felénél 5 éves kor felett asztma is megjelenhet. 

Szerző: Dr. Tajti Zsanett