Csecsemőkori vérszegénység

Sok szülő szembesül azzal, hogy a néhány hónapos babája a kezdeti sárgaságot követően egyre sápadtabb. Mikor kell lépni és orvoshoz fordulni és mikor mondató a csecsemők vérszegénysége normális jelenségnek? 

Sok szülő szembesül azzal, hogy a néhány hónapos babája a kezdeti sárgaságot követően egyre sápadtabb. Mikor kell lépni és orvoshoz fordulni és mikor mondató a csecsemők vérszegénysége normális jelenségnek?

A vérszegénység a vörösvértestek számának (haematocrit=Htk %) vagy haemoglobin tartalmának (Hgl, g/l) csökkenése. Értéke életkoronként változik, illetve egyéb tényezők is befolyásolhatják, mint az étkezési sokások, a nem vagy a rassz is.



A gyermekkori vérszegénység leggyakoribb előfordulása hat és nyolc hetes korra tehető, ilyenkor ún. fiziológiás vérszegénységről beszélünk, lényegében természetes folyamat. Oka, hogy az újszülött a születést követően egy oxigénben dúsabb közegbe érkezett és a vérképzése, oxigén szállítása átalakul. Ebben az életkorban figyelemfelkeltő lehet és beavatkozásra adhat okot, ha a gyermek 1 hónaposan már sápadt, vérszegénységnek megfelelő tüneteket produkál (irritábilis, aluszékony, rosszul etethető), illetve ha elhúzódóan sárga. Ilyenkor orvosi vizsgálat, vérkép ellenőrzés és szükség esetén kezelés szükséges.  

3 és 6 hónapos korban a vashiány less a következő “feladat”, amivel a csecsemőknek szembe kell nézniük és vérszegénységet eredményezhet náluk. A csecsemő első hónapjaiban kb. 0,3 mg napi vasbevitelt igényel, ekkor még a szervezet vas raktárai és a bevitel fedezi a szükségletet. 3-4 hónapos korra kiürülnek a vasraktárak, a magzati korból maradt vértestek lecserélődnek, a csontvelő áttér a felnőtt vérképzésre, nő a gyermek és vele együtt a vértérfogat is.  4-6 hónapos kor között indul a hozzátáplálás, amivel orvosolható a vashiány, érdemes a kezdeti lépések után oyan élelmiszereket is bevezetni a baba étrendjébe, ami ermészetes forrásból fedezi a vasszükségletet. Azonban ha a gyermeknek tünetei vannak, fáradékony, étvágytalan, emelkedett a pulzusa, sápadt, aluszékony, elmarad a súlyfejlődése, vérvizsgálatot követően (vérkép és vasanyagcsere vizsgálatok) vas és folsav pótlás szükséges. A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása és rontja pl. a teával való beadás. A vashiány kezelése minimum 3 hónap, nem elég a vas vérszintet normalizálni, a raktárakat is fel kell tölteni! Vastartalmú készítmény adását akut megbetegedések alatt fel kell függeszteni, ugyanis a baktériumokat is táplálja a vas és elhúzódó lesz a gyógyulás.

Vaspótlás: szájon keresztüli ferro-szulfát vas (II)-szulfát hatóanyagú vaskészítménnyel 3 mg/kg dózisban. A megfelelő felszívódás érdekében étkezés közben érdemes bevenni vízzel vagy gyümölcslével, a tejtermékekkel és egyéb kálcium tartalmú szerekkel való együttes bevétel kerülendő!

Kezelés során a magasabb vasbevitel mellékhatásaival számolni kell (szorulás, hasmenés, fekete széklet, hasfájás), mely elkerülhető étkezés közben történő bevétellel vagy a dózis csökkentésével. 

Fél éves kor után a számított napi vasszükséglet 11 mg-ra emelkedik, ez fedezi ugyanis a napi szükségletet és a raktárak feltöltését, ilyenkorra már a táplálék eredetű vaspótlásról (sóska, fiatal állat húsa) érdemes gondoskodni, az étrendbe  napi szinten bevezetni.



Képek forrása:Pixabay

Dr. Tajti Zsanett


Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki. Legyél Te az első!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!