Ilyen anya vagyok én – Dr. Krenács Dórát kérdeztük

Krenács Dóra doktornőt a Tündéri csoportból már jól ismerhetik, rendkívül részletes válaszai sok-sok édesanyának jelentettek megoldást a feltett kérdéseikre. Most arról kérdezzük, hogy kisgyermekes édesanyaként mennyiben változott a szakmai hozzáállása a gyermekekhez, mi mindent „tanult” az anyaság által?

Sokakat foglakoztat a kérdés, mivel tesznek a legjobbat, mikor érdemes kezdeni a hozzátáplálást? Van valami kedvenc saját recept?

Általánosságban az a szabályszerűség érvényesül, hogy főként anyatejjel táplált csecsemők esetén a hozzátáplálás elkezdésének ideális időpontja a fél éves kor, tápszerrel táplált babák esetén pedig 4 hónapos kor. Azonban itt ismét el kell mondanom, amit a válaszaimban már sokszor megemlítettem, hogy a gyermek nem matematika. Próbálhatunk görcsösen ragaszkodni a szabályszerűségekhez, de elképzelhető, hogy a gyermeknek ez nem lesz megfelelő. Mi 5 hónapos korában már elkezdtük a hozzátáplálást, amire nagyon nyitott volt a kislányom és valószínűleg érett is volt rá, hiszen semmilyen problémánk nem volt az ételek bevezetése során. Már nagyon korán elkezdett érdeklődni az ételek, étkezés iránt, illetve úgy vettem észre, hogy az anyatejem mennyisége sem korrelál már az igényeivel, így hamarabb belekezdtünk az ajánlottnál, amit egyáltalán nem bántam meg. Örülök, hogy hallgattam az ösztöneimre, és én a többi szülőnek is ezt tudom tanácsolni. Vannak gyermekek, akik sokkal később fognak érdeklődni az evés iránt, ezt is el kell fogadni és nem szabad tőle kétségbe esni, előbb vagy utóbb mindenki megtanul enni, csak van, akiknek több próbálkozásra, türelemre van szüksége. Nagy szerencsém van a kislányommal, hiszen egyáltalán nem válogat így nem is kellett egy jól bevált recept, amit elfogyaszt. Próbáltam alapul venni az üveges bébiételek összetételét és ezeket friss alapanyagokból megvalósítani. 

Hatalmas mumusok az allergének. Saját tapasztalata alapján mikor és hogyan javasolja bevezetni a glutént, tejet, diót, mogyorót...stb? 

A hozzátáplálás sorrendjében én többnyire a Kiskanál kommandó aktuális és jelen szakmai elvek alapján összeállított ajánlását követtem. Ebben talán az az újdonság a korábbiakhoz képest, hogy jobban mer támaszkodni arra a tézisre, hogy normál esetben az 1 éves kor alatt bevezetett allergének toleranciát indukálnak, tehát sokkal engedékenyebb bizonyos allergének bevezetését illetően, mint pl.: a tojásfehérje, mogyoró, glutén. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó alap, de ebben sem voltam annyira szigorú. Kezdetben mi is követtük a fokozatosság és az egy féle alapanyag bevezetésének elvét, de a fő és leginkább allergizáló ételek (glutén, tejtermékek, egész tojás) problémamentes bevezetését követően már bátrabban mertem kombinálni az alapanyagokat. Ezt sem úgy kell elképzelni, hogy mindenféle ételt adhatunk a gyereknek és annak semmi következménye nem lesz, hiszen ezek idegen fehérjék, egyéb anyagok, amire van reakciója a szervezetnek, és ez egy teljesen normális jelenség. Ha időnként megjelenik egy-egy enyhébb bőrtünet, ami egy-két nap alatt elmúlik, vagy a székletben megjelenik az elfogyasztott táplálék egy része (mindkét eset előfordult nálunk is) nem szabad megijedni. Kicsit szüneteltetni kell az adott ételnek az adását majd később újra megpróbálni. Súlyosabb és visszatérő tüneteknél azonban felmerül az allergia lehetősége, ilyen esetben mindenképpen javasolt a háziorvossal történő konzultáció. Mogyorót csak 1 éves kora környékén kapott a kislányom, nem azért mert nem lehetett volna hamarabb, hanem mert egyszerűen nem került rá sor. A mogyorónál szigorúan tilos az egész mogyoró adás a félrenyelés veszélye miatt, krém vagy darált formában süteménybe vagy egyéb ételbe érdemes adni, mi is így tettünk. Amit viszont szigorúbban próbálok tartani, hogy ne rakjak plusz sót, túl sok fűszert az ételekbe. Általában már azt eszi a gyermekem, mint mi, de neki mindig kiveszek egy kisebb adagot az ételből és csak enyhén fűszerezem zöldfűszerekkel, ha az étel megkívánja. A hozzáadott cukor tartalmú ételeket is igyekszünk kerülni, de ha időnként becsúszik egy-egy keksz vagy süti a mamánál, az is teljes mértékben belefér. 

Egy orvos gyermekének „olyan egyszerű”, anya bármikor bármit megold!  Milyen gyógyszereket javasolt otthonra a házi patikába, amivel minden eshetőségre fel lehet készülni?

Igen, az orvos szülőségnek megvannak az előnyei, de a hátrányai is. Mindenképpen előnynek említeném, hogy bátrabban használom a gyógyszereket, illetve tudom, hogy mire mit kell adni. Ettől függetlenül én is elsősorban, mint anya funkcionálok a gyermekem életében, így sokszor kérem ki háziorvosunk tanácsait, akiben maximálisan megbízom és nagyon sok olyan praktikát tanulok tőle, amiket csak éveken át szerzett gyakorlat során lehet megtanulni. Nálunk mindig van itthon többféle láz- és fájdalomcsillapító készítmény, nekünk leginkább a Nurofen-szirup és a Cataflam-csepp váltak be, de ez is egyénfüggő. Mindig van otthon antihisztamin (Fenistil-csepp), amit leginkább allergiás bőrtünetek megjelenése esetén használtunk, de bevált a vizes orrfolyás csökkentésében is. Orrcseppen is érdemes felszerelkezni, csecsemőknél a Nasivin-baby ajánlott, 1 év felett az Otrivin-baby magasabb hatóanyag tartalommal. Nálunk van otthon köptető (Ambroxol-szirup) és köhögéscsillapító is (Sinecod-csepp). Azonban gyógyszer nélkül megúszható időnként a hurutoldás, ha van otthon egy inhalátor készülék, ami hasznos a száraz köhögéssel járó gégegyulladásban is. Érdemes hányáscsillapítót (Daedalonetta-kúp) is tartani otthon mely hosszabb utazásoknál nagy segítséget tud nyújtani. A bőrápolásról sem szabad megfeledkezni. Különösen ekcémára hajlamos gyermekek esetében, mint amilyen az én gyermekem is egyébként, érdemes minél jobb kategóriájú, szenzitív testapolót, fürdetőt használni. Mi La Roche-Posay vagy Bioderma terékeket használunk, ezek gyönyörűen karban tartják a gyermekem bőrét. Egy-két sérülés már nálunk is előfordult persze, ilyenkor fertőtlenítés céljából mi az Octenisept-sprayt használjuk. A „csecsemő kezdő csomagban” még jó, ha szerepelnek a hasfájás leküzdését segítő készítmények, így pl.: a simethicone hatóanyagú Espumisan vagy Infacol illetve akinek szükséges a laktáz enzim pótlását szolgáló cseppek. Probiotikumot is tartunk otthon, ez egészen kis csecsemőknél használható szintén hasfájásos panaszokra, később bármilyen bélflóra megingáskor (pl.: vírusos gyomor- bélhurut, antibiotikum kezelés) bármely életkorban hasznos lehet. 

Használnak-e valamilyen vitaminokat vagy étrendkiegészítőket? 

Az őszi-téli, illetve hurutos időszakban C-vitamint szoktam adni a gyermekemnek, napi 10 csepp Cebion formájában. Ezen kívül D-vitamint kap még, mást nem. Mint említettem nagyon jó evő, így könnyedén tudom neki biztosítani a friss alapanyagokból a megfelelő tápanyag- és vitaminbevitelt. A tél beköszöntével ez nehezebben kivitelezhető, így valószínűleg be fogok szerezni valami életkorának megfelelő összetettebb vitaminkészítményt. 

Sok szülőnél égető probléma az alvás kérdése. Önöknél ez hogyan alakult? Van-e valamilyen jól bevált praktika, amivel segíthetünk egy rossz alvó gyermeken (és családján)?

Az alvás egy igen összetett kérdés, még ha a különböző hátráltató tényezőket, mint hasfájás, fogzás, betegség, mozgásfejlődés stb. nem is vesszük figyelembe. Sajnos nem létezik olyan trükk vagy varázslat, ami egy csapásra megoldja a sokszor kelés problémáját. Szerintem a jó alvás kulcsa a megfelelő nappali táplálékbevitel, a rendszeresség, a napirend, a minden este ismétlődő rutin, az elalvás előtti nyugalom és a komfortérzet megléte. Ha a gyermek nap közben nem jut elég táplálékhoz ezt éjszaka fogja pótolni. Egy bizonytalanul evő gyermeknél érdemes mérni az adagokat, sok szülő ekkor szembesül vele, hogy valójában milyen keveset eszik a gyermek nap közben. Érdemes az étkezések időpontját pontosan betartani és 2 etetés között nem nassoltatni, teáztatni a gyermeket. A napi rutint nem úgy kell értelmezni, hogy egy szigorú kerethez kötött megdönthetetlen valami, igenis kell, hogy legyen benne valamennyi rugalmasság, de az fontos, hogy a gyermeknek nagyjából kiszámítható legyen, hogy mikor mi történik a nap folyamán. Az esti rutin is nagyon fontos, főleg az, hogy nagyjából ugyanabban az időben történjen. A gyermeknek is van egy belső órája, ami képes alkalmazkodni és egy idő után már automatikus lesz, hogy ugyanazokban az időkben álmosodik el. Elalvás előtt fél órával érdemes kerülni mindenféle digitális képernyő nézését, illetve a nagyon aktív mozgást, rohangálást a tesóval stb. Nyilván vannak gyermekek, akiknél ez nem befolyásoló tényező, de sokaknál pedig lényeges, hogy legyen egy nyugalmas lecsengése a napnak, hiszen az ingerek feldolgozása sokszor éjszaka történik. A csecsemők alapvetően sokszor felriadnak, ilyenkor fontos, hogy legyen velük valamilyen kis megnyugtató tényező, legideálisabb esetben valamilyen tárgy, kis puha takaró, texilpelus, plüssállat stb, amit ha érez maga körül, akkor képes visszaaludni. Érdemes minél hamarabb megpróbálni a megfelelő szokásokat kialakítani, mert minél nagyobb és okosabb a gyermek annál jobban fog ragaszkodni a jól megszokott dolgokhoz, még ha azok nem is ideálisak. Próbáltam én is a fenti elveket követni, megfelelő fokozatossággal, nálunk szerencsére nagyon jól működött minden, a kislányom átalussza az éjszakát a saját kiságyában kb 1 éves kora óta. Persze ez nem volt mindig így, mi is átmentünk nehézségeket, de egy idő után a jól bevált rutinnal mindig sikerült jó mederbe terelni a dolgokat, plusz nyilván a gyermek hajlandósága is kell mindehhez.