Ilyen anya vagyok én sorozatunk bőrgyógyász doktornőnkkel folytatódik: Dr. Dalmády Szandra

Dalmády Szandra doktornő szintén kisgyermekes édesanya, így a leghitelesebb forrásul tud szolgálni számunkra, hogy melyek a legkorszerűbb, és gyakorlatban is jól használható praktikák egy csecsemő bőrápolása kapcsán. Hallhatunk a korszerű fürdetésről, testápolásról, köldökkezelésről, koszmóról és a száj körüli bőrtünetekkel kapcsolatos teendőkről is. 

Mindenki kíváncsi, hogy egy bőrgyógyász milyen gyakran és mivel fürdette újszülött gyermekét?

Habár a kisfiam az első perctől kezdve imádott pancsolni, sőt a „hasfájós” időszakban, kifejezetten megnyugtatta a fürdés, mégis az első hónapban tartottam magam ahhoz, hogy elegendő csak másnaponta fürdeni. Kezdetben tiszta vízben fürdettünk, majd fokozatosan került a fürdővízbe egy minimális mennyiségű hipoallergén olajos fürdető.

 

Fotó: Pixabay

Szükséges-e napi testápolás újszülöttek és csecsemőknél?

Nem csak az én személyes véleményem, de most már kutatási eredmények is alátámasztják, hogy igenis a prevenciónak vagyis a megelőzésnek nagyon nagy szerepe van az atópiás ekcéma kialakulásában. Sajnos manapság nagyon gyakori a gyermekkori ekcéma és nem csak olyan családokban fordul elő, ahol a szülők is ekcémásak, ezért érdemes már a születéstől kezdve a napi rutinba bevezetni a testápolást, lehetőleg modern hipoallergén testápolókkal. Szeretném itt is megjegyezni,

hogy a gyógyszertári fürdető kenőcs (unguentum hydrophil nonionicum) NEM alkalmas a bőr ápolására és habár ma már léteznek erre a célra ajánlott modern készítmények sajnos még a mai napig is, napi szinten találkozok szülőkkel, akiknek mégis ennek a használatát javasolták.

Nálunk otthon a fürdés utáni testápolás a közös (anya-baba) esti rutinunk része a mai napig. Kezdetben még baba masszázzsal is megspékelve kifejezetten jó hatással volt a kisfiamra és segített megnyugtatni és alvásra hangolni Őt. Ma már Márk ugyan túl sajtkukac a masszázshoz és ritkán marad rá idő, de a testápolást sosem hagyjuk ki.

 

A köldökkezelés kapcsán is még mindig sok téves irányelv van köztudatban. Hogyan kezeljük újszülött gyermekünk köldökét és mikorra várható a köldök leesése? 

A köldök ápolásában is igaz, hogy sajnos úgy tűnik, hogy mi magyarok nagyon ragaszkodunk a hagyományainkhoz és nem nagyon akarunk változtatni, hiszen még most is sokan esküsznek a „régi” módszerekre. Habár a modern ajánlások továbbra is kiemelik, hogy a

legfontosabb a szárazon tartás, de alkohol és hintőporok helyett korszerű bőr és nyálkahártya fertőtlenítőszerek használatát javasolják.

A hintőporok használata nem ajánlott, hiszen az rászáradhat a köldökcsonkra és alatta remek táptalaj alakulhat ki a bacik és gombák számára, ezzel pedig nőhet a fertőzés esélye. Összességében figyeljünk arra, hogy a pelenka ne takarja a köldököt és hajtsuk vissza a tetejét, ha szükséges. Fürdés után töröljük alaposan szárazra a területet. A beszáradt váladék egy fertőtlenítőszerrel átnedvesített vattával szépen kitörölhető. A köldökcsont leválása kb. 5-10 nap között várható. A kisfiam esetében 5 nap alatt szépen le is pottyant.

A gyermekek hajas fejbőrén gyakran rakódik fel „koszmó”. Hogyan lehet kezelni és mikor szükséges vele orvoshoz fordulni?

A koszmó enyhe formában egy normális csecsemőkori jelenség, mely modern hipoallergén samponokkal illetve pakolásként használható krémekkel a legtöbb esetben szépen karbantartható. A puha sörtéjű baba hajkefével való „fésülés” is jótékony. Amennyiben kifejezett vörösséget látunk vagy nagy odatapadt vaskos lerakódást, akkor viszont érdemes orvosi segítséget kérni.

 

A popsi kipirosodása szinte törvényszerű időről időre, főleg a fogzás és hozzátáplálás kezdetén. Ön minden pelus cserénél használ nedves törlőt és popsikrémet

Pelenkakiütés valóban mindenkinél előfordulhat, kb. a csecsemők 2/3-ában legalább egyszer meg is jelenik. A megelőzésben a gyakori pelenkacsere és a szárazon tartás a legfontosabb elem, hiszen a pangó nedvesség és a meleg, a bacik és gombák szaporodásának kedvez. Ezen kívül pedig bizonyos emésztő enzimek, melyek a székletben megtalálhatóak kifejezetten irritálhatják a bőrt. A popsitörlők közül mindenképp érdemes az illat- és színezékanyag valamint alkoholmenteset választani. De alternatíva lehet a tiszta vizes áttörlés is. A pospikrémek esetében is igaz, hogy lehetőleg illat- és színezék anyagmentes legyen amit használunk és érdemes arra is figyelni, hogy ne szárítsa ki túlságon a bőrt (például kisfiúk esetében a herezacskó bőrét). Nekünk otthon tökéletesen bevált a gyógyszertári popsikenőcs, de ez már úgy gondolom, hogy egyéni „ízlés” és tapasztalat kérdése is. Kezdetben én szinte minden pelenkacserekor használtam. Mostanra már örülök, ha valahol elkapom a gyereket egy gyors pelus cserére. 

Azt, hogy valóban milyen gyakran javasolt használni sok tényező befolyásolhatja, például az is, hogy a baba milyen gyakran kakil, mennyire melegszik bele a pelusba (nyáron különösen hasznos a popsi szellőztetés), vagy, hogy van-e esetleg valamilyen meglévő bőrbetegsége (pl.: ekcémája). Ha viszont a pelenkakiütés 1-2 nap alatt nem javul mindenképpen érdemes bőrgyógyásznak megmutatni.

 

A hozzátáplálás kapcsán gyakran jelentkeznek kiütések. Gyermekénél tapasztalt-e hasonlókat, illetve mi a teendő, ha az arcra felkenődött pürék kicsípik a gyermek bőrét?

Nálunk szerintem majdnem minden tankönyvi bőrbetegség eddig előfordult. Na jó ez azért túlzás, de sok mindennel találkoztunk. Kezdve az újszülöttkori hámlással, majd az anyai hormonok hatására jelentkező átmeneti „pattanásokkal”, melyek normális maguktól gyógyuló jelenségek. De az ekcémás foltokkal, koszmóval és a három napos láz bőrtüneteivel is „megküzdöttünk”. A hozzátáplálás során is előfordult itt-ott, hol kevesebb-hol több pötty. Mivel az újszülött bőre (akkor is, ha nem ekcémás) nagyon érzékeny, ezért a személyes véleményem, hogy nem szabad minden esetben csak az ételekre koncentrálni. A meleg kiütés, irritáció, vagy a vírusfertőzések sokkal gyakoribb okai a csecsemőkori bőrkiütéseknek, mint az ételek, mégis valahogy mindenki arra gondol először és csak arra fókuszál. Természetesen nagyon fontos a fokozatosság és figyeljük a babánk, ha bármi gyanú felmerül az ételes eredetre, akkor érdemes kicsit halasztani az adott étel adását, de azért vegyük számba az egyéb lehetséges okokat is és kérdéses esetben kérjük ki a bőrgyógyász véleményét is, hiszen az első két életév kulcsfontosságú az immunrendszer fejlődése, tanulása szempontjából és egyes ételek megismerése szempontjából. Minél több táplálékkal (allergénnel) sikerül megismerkedni ez idő alatt a gyermeknek annál kisebb lesz az esélye a későbbi allergiák kialakulásának!

A száj körüli kiütések legtöbbször nem allergiás okból alakulnak ki, hanem a száj körüli finom bőrre folyt nyál vagy a savas ételek „maró hatásai” váltják ki.

Aki erre hajlamos, annál gyakrabban jelentkezik és igen makacs lehet. Itt is nagy szerepe lehet, ha a bőrt megfelelően ápoljuk, előkészítjük és ezzel fokozzuk az ellenálló képességét. Ma már kaphatóak kifejezetten a száj körüli bőr ápolására való krémek is. Nedves ruhával mihamarabb töröljük le a kifolyt ételt és, ha valami esetében azt tapasztaljuk, hogy az kicsípi a babánk bőrét, próbáljuk kanállal/villával kínálni vagy kicsit hanyagolni. Nálunk a fogzás miatti nyáladzás (eddig) nem volt nagyon kifejezett, a kisfiam sosem szerette a cumit és az ételek sem okoztak nála száj körüli kiütéseket. Végre lehet, hogy valami nálunk kimarad? Ha viszont valakinél makacs formában jelentkezik és kifejezett gyulladással úgy érdemes a kezeléshez orvosi segítséget kérni.