Infektológus szakértőnk válaszol - beszélgetés Dr. Reiger Zsolttal a védőoltásokról.

Folytatódik "Szakértő válaszol" sorozatunk, melyben Dr. Reiger Zsolt, a Debreceni Egyetem Gyermek Infektológiai Osztályának vezetője válaszol a védőoltásokkal kapcsolatos kérdéseinkre. Megtudhatjuk a doktor úrtól, hogy hasznos-e a bárányhimlő elleni védőoltás beadása, várható-e a későbbi életkorban probléma, ha bevezetik a kötelező oltások közé, illetve azt is megtudhatjuk, hogy jogos-e a félelmünk a Bexsero  vagy esetleg az MMR oltástól? 

Mit gondol a bárányhimlő elleni oltásról? Valóban jót teszünk azzal, ha bekerül a kötelező oltások közé, és a gyermekek nem fertőződnek meg? Később nem lesz nagyobb probléma, ha serdülőként, felnőttként vagy akár kismamaként kapják el?

A bárányhimlő elleni védőoltás beadása minden 1 évesnél idősebb gyermek részére ajánlott, aki még nem esett át bárányhimlőn és nem áll fenn oltási ellenjavallat (pl. súlyos immunhiányos állapot, terhesség). Az oltás kötelezővé tételével azok is hozzájutnak az oltáshoz ingyen, akik ezt anyagilag nem engedhetnék meg maguknak, és a gyermekek nagyobb arányú átoltottságával az oltatlanok is kisebb eséllyel betegednek meg. Magyarországon a kötelező bárányhimlő elleni oltás bevezetését 2019-ben tervezik, váratóan 13 és 16 hónaposan kapják meg a gyermekek. Az oltás nagy előnye, hogy a szövődményes bárányhimlő esélyét gyakorlatilag minimálissá csökkenti. A bárányhimlő az egyébként egészséges gyermekek esetén is kb. 5% valószínűséggel valamilyen szövődményt okoz (leggyakrabban bőr- és lágyrészfertőzés), a fertőzött gyermekek kb. 1%-a korházba kerül, valamint minden évben hal meg gyermek bárányhimlő valamely szövődménye miatt Magyarországon is.  A bárányhimlő elleni oltást 1995-ben az USA-ban vezették be először, az eddigi tapasztalatok szerint a két oltás hosszú távú védettséget biztosít a (súlyos, szövődményes) fertőzéssel szemben. Az oltás révén szerzett védettség, a vérben lévő ellenanyagoknak köszönhetően nem várható, hogy a serdülőkorban vagy felnőttkorban az oltottakban nagyobb arányú lesz a fertőzés, de ha mégis megfertőződnek, az várható, hogy - szemben az ebben az életkorban jellemző súlyosabb lefolyással - a kórlefolyás enyhébb lesz, a szövődmények esélye is kisebb az oltottakban. A fogamzóképes képes korú nőkre is ez igaz, az oltás révén szerzett ellenanyagok terhesség esetén a magzatot is védik. 

Mikor kell bárányhimlő vaccinából emlékeztető oltást kapni a gyermekeknek?

A bárányhimlő elleni oltás során a kívánt védettség eléréséhez két oltás szükséges minimum 1 hónapos időközzel. Ha valaki csak egy oltást kapott és az 1 hónap letelt (és közben nem kapta el a bárányhimlőt) bármikor megkaphatja a második adagot, ha az oltásnak nincs aktuálisan ellenjavallata (pl. lázas megbetegedés). 

A szakszerűen oltott gyermek is fertőződhet? Amennyiben pl. az óvodában járvány van és az oltott gyermeken is kijön 1-2 pötty, ő fertőzőnek tekinthető?

Igen, az oltott gyermek is elkaphatja a bárányhimlőt, de erre kicsi az esély. Szabályosan oltott (2 oltást kapott) gyermek esetén kb. 5 % az esélye, hogy a környezetében előforduló bárányhimlős betegtől elkapja a fertőzést. Azonban, ha meg is betegszik, csak nagyon enyhe lefolyás várható, kevés kiütéssel, láz nélkül és szövődmény kialakulására sem kell számítani. Az oltott gyermekekben kialakuló enyhe bárányhimlőt ún. áttöréses bárányhimlőnek nevezzük, azonban ők is ugyanúgy fertőzőek, ezért amíg a kiütéseik be nem pörkösödnek, közösségbe nem mehetnek. Oltott gyermekekben a kórlefolyás is rövidebb, 5-7 napon belül az összes kiütés pörkösödése várható. A kiütések alapján a bárányhimlő kimondása orvosi feladat, gyanú esetén orvoshoz kell fordulni, az első észlelő orvosnak jelentési kötelezettsége van a népegészségügyi hatóság felé!

Oltás után szükséges-e a gyermekeket távol tartani pl. kismamáktól (akik nem voltak bárányhimlősek) vagy csecsemőktől?

A bárányhimlő elleni védőoltás ún. legyengített vírust tartalmaz, ami nagyon ritkán okoz (ún. oltóvírus okozta) kiütést. Rutinszerűen az oltott gyermekeket nem kell távol tartani a veszélyeztetett egyénektől (pl. bárányhimlőn még át nem esett terhesek, csecsemők). Az oltás okozta védettség kialakulásához kb. 2 hét szükséges (és 2 oltás nyújt megfelelő védelmet) és ez alatt az idő alatt a gyermek találkozhat bárányhimlős beteggel, ezért az oltás ellenére megjelenhetnek a bárányhimlős kiütések (ún. vad vírus okozta fertőzés), ennek nagyobb az esélye, mint az oltóvírus okozta megbetegedésnek. A típusos bárányhimlős kiütések esetleges megjelenése esetén azonban a gyermeket fertőzőnek kell tekinteni és ilyenkor közösségbe nem mehet, fogékony (oltatlan vagy bárányhimlőn át nem esett) személyeket óvni kell, különösen a terheseket. Az oltásban lévő vírus ritkán övsömört is okozhat az oltott gyermekekben, ami enyhe lefolyású, teendőt, kezelést általában nem igényel, de mivel a kiütések ilyenkor is fertőzhetnek, az érintett testrész ruha általi fedése szükséges a fertőzés átadásának megelőzéséhez (az övsömörös betegtől való fertőzés után a fogékony személyekben bárányhimlő alakulhat ki). 

Az újszülött meddig védett? Befolyásolja ezt az anyatejes táplálás?

Az újszülöttek ritkán fertőződnek meg bárányhimlővel, mivel a terhes nők többsége már védett (átesett a bárányhimlőn) és a vérükben élethosszan kimutatható az IgG típusú ellenanyag, amely a méhlepényen át a magzatba is átmegy!  Ezek az ellenanyagok min. 4-6 hónapon át a csecsemők vérében is kimutathatók, ezáltal ők passzívan immunizáltak (védettek). Ha ilyen csecsemő (akiknek az édesanyja volt már bárányhimlős) pl. a testvérétől elkapja a bárányhimlőt, az általában enyhe lefolyású és ritkán jár szövődményekkel. Bár az anyatejes táplálás nagyon hasznos, a bárányhimlő szempontjából nem jelent védettséget, mert az anyatejjel csak IgA típusú ellenanyagok adhatók át, az IgG (ami a bárányhimlő elleni védekezésben fontos) nem. 

Külföldön élünk, 1 éves múlt a gyermek, viszont hazajönnénk. A BCG oltást be szeretnénk adatni a gyermeknek, van rá még lehetőség?

Nincs. Magyarországon az újszülötteknek kötelező BCG oltást legkésőbb 1 éves korig lehet pótolni. Egy éves kor felett BCG oltás beadását csak egészségügyi hatóság rendelheti el. 

A nagymamáról kiderült, hogy TBC-s. Milyen óvintézkedések szükségesek a családban? Veszélyesnek tekinthető kismamákra vagy gyermekekre? Esetleg a felnőttek elkaphatják?

Amennyiben a nagymamával a családtagok rendszeresen találkoznak, vagy egy háztartásban élnek, mindenképpen a területileg illetékes tüdőgondozóban kell jelentkezni az érintett családtagoknak minél előbb. A TBC-s betegek potenciálisan fertőzőek (általában tüdőtuberculosisról van szó), bármely életkorú családtag elkaphatja, ha több órán át egy légtérben tartózkodott a fertőzött (még kezelés alatt nem álló) személlyel. A tüdőgondozóban bőrtesztet vagy vérvételt végeznek az ún. látens TBC kimutatására. TBC-re utaló tünetek esetén a gyermeket gyermektüdőgyógyászatra kell irányítani. 5 év alatti gyermekek esetében, ha közeli kontaktusban volt TBC-s beteggel (pl. TBC-s családtag), minden esetben megelőző gyógyszeres kezelésben kell részesíteni több hónapon át 1 vagy 2 féle szájon át adható gyógyszerrel. Terhesek is elkaphatják a TBC-t és megfertőzhetik a magzatukat vagy újszülöttjüket, akikben igen súlyos kórlefolyás alakulhat ki. 

A TBC-s beteg fertőzőképessége a gyógyszeres kezeléssel szüntethető meg, ezért fontos, hogy a beteg rendszeresen bevegye a gyógyszereit és az előírt időtartamig szedje azokat. A gyógyszeres kezelés mellett néhány hét után csökken le minimálisra a fertőzőképesség, addig a gyermekeket érdemes távol tartani az érintett családtagtól. A köhögésnél száj elé tett kéz, a köpet papírzsebkendőbe ürítése, majd a zsebkendő elégetése vagy zárt tasakban gyűjtése segítheti a fertőzés megelőzését. Fontos a rendszeres szellőztetés, a gyakori felmosás, a porolás kerülése. A fertőzőképes időszakban a TBC-s betegeket általában kórházban ápolják, őket gyermekek ne látogassák! 

A Bexsero oltás mellékhatásai tekintetében valóban veszélyesebb a többi oltásnál? 

Nem veszélyesebb. A leggyakoribb mellékhatások (ún. oltási reakciók) a láz, az oltás helyén észlelt bőrpír, fájdalom és duzzanat, valamint csecsemőknél és kisdedeknél nyugtalanság és étvágytalanság. Kétségtelen, hogy az egyik leggyakoribb reakció a 40 °C-t nem meghaladó láz az oltást követő 1 napon belül, azonban ez akkor volt gyakrabban megfigyelhető, ha a Bexsero-t más oltásokkal adják együtt. Amennyiben a Bexsero-t csak önmagában (nem egy időben más oltásokkal) adják, akkor – klinikai vizsgálatok alapján – a láz gyakorisága hasonló volt a többi oltás után előforduló láz gyakoriságához. 

Az MMR oltás után gyakran számolnak be viselkedészavarról, alvászavarról, néha dührohamok jelentkeznek 8-10 nappal az oltást követően. Valóban összefüggésbe hozhatók ezek a panaszok az oltással?

Az MMR oltás élő (legyengített) vírusokat tartalmaz, így az oltási reakciók az oltást követő 2. héten várhatók. Az első (kötelező) MMR oltást 15 hónapos korban kapják a kisdedek. Ritkán beszámoltak az oltott gyermekekben idegességről, nyugtalanságról, szokatlan sírásról vagy álmatlanságról és étvágytalanságról. Ezek a tünetek csak átmenetiek és általában 1 héten belül (néhány napon belül) megszűnnek. Mivel időközben a gyermeknél más betegségek is kialakulhatnak, ezért 1 héten túl elhúzódó, vagy súlyos tünetek esetén orvoshoz kell fordulni! Az MMR oltás nem okoz autizmust!

Milyen idős kortól ajánlja a Bexsero oltást? 

A Bexsero oltás a meningococcus nevű baktérium B típusa ellen nyújt védelmet, ami Magyarországon a leggyakoribb szerotípus. Mivel ez a betegség különösen a csecsemőket veszélyezteti, ezért érdemes minél korábban elkezdeni az oltási sort, ideálisan már 2 hónapos korban. Ekkor az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Mivel drága oltásról van szó, ezért ha a költségek csökkentése a cél vagy a gyermek már elmúlt 3 hónapos, akkor (3 hónapos kortól) két oltásból álló alapimmunizálás szükséges a csecsemők részére. Mindkét esetben egy ismétlő oltásra is szükség van a 2. életévben. Az alapimmunizálás a későbbi életkorokban is elkezdhető.

Gyakran egy időben több oltás beadása történik (pl. MMR + Bexsero, Neisvac, Varilrix...). Be lehet adni az oltásokat együtt, vagy érdemes 1-2 hónapos intervallumokat tartani? 

A legtöbb oltás beadható egy időben. Nincs orvosi ellenjavallata akár több oltás egyidejű beadásának sem (legfeljebb a fájdalommal járó szúrások számának csökkentése lehet szempont). A Bexsero oltást követő mellékhatások (különösen a láz) gyakrabban fordulnak elő más oltással egy időben történő alkalmazáskor, ezért érdemes a Bexserot külön időpontban adni, de gyakorlatilag bármilyen időközzel adható másik oltás a Bexsero után. Legideálisabb a kötelező oltásokhoz képest 2 hetes időközzel beadatni. Az élő vírus tartalmú oltások (pl. Varilrix és MMR) is beadhatók egyszerre (de különböző helyre), de ha nem egy időben történik a beadásuk, akkor minimum 4 hét különbséggel adandók. A többi oltás (elölt kórokozót tartalmazók - pl. NeisVac-C, Bexsero - egymással, vagy egy élő és egy elölt kórokozót tartalmazó oltás) bármilyen időközzel és egyszerre is beadhatók!

Mandulaműtétre készül a gyermek, előtte/utána mikor kaphat oltást? 

Az oltások tervezett műtéthez történő illesztésének célja, hogy az esetlegesen kialakuló oltási reakciók ne essenek egybe a műtét után esetlegesen kialakuló szövődményekkel (ezen utóbbiak megítélését nehezítve). Az elölt kórokozót (vagy csak antigént) tartalmazó oltások esetén az oltási reakciók az oltás beadása után 3 napon belül, míg élő vírust tartalmazó védőoltások esetében 2. héten várhatók. Ennek alapján elölt kórokozót tartalmazó oltások után min. 3 nap, míg élő vírust tartalmazó oltóanyagok (pl. MMR, bárányhimlő) esetén legalább 2 hét várakozás javasolt az oltások beadása után (és a várakozási idő letelte utánra tervezzék a műtétet). Hangsúlyozni kell, hogy sürgős (pl. életveszély miatt szükséges) műtét bármikor elvégezhető függetlenül bármely megelőző oltás időpontjától. Mandulaműtét után 1-2 héttel (a teljes gyógyulástól függően) a szükséges oltások beadhatók. 

Folyamatosan hurutos a csecsemő. Mi indokolja az oltás halasztását? Nem baj, ha „kicsit betegen” lesz beoltva?

A kisgyermekek, főként az őszi-téli hónapokban gyakran, szinte egymást érően valamely enyhe (legtöbbször) vírusos felső légúti fertőzés tüneteit mutatják. Ezek nem indokolják a kötelező védőoltások halasztását! Lázas beteget nem oltunk, ezért hurutos gyermek oltása előtt érdemes lázat mérni. Orrfolyás, köhögés önmagában nem ellenjavallata az oltások beadásának! Az antibiotikum szedése mellett is be lehet adni a védőoltást, ha a gyermek már gyógyul és nem lázas! Az oltások nem befolyásolják a banális felső légúti hurutok lefolyását. A háziorvosnak jelentési kötelezettsége van (külön nyomtatványon) a kötelező védőoltás beadásának elhalasztásáról és annak okáról is! 

Érdemes-e az oltásokat követően automatikusan lázcsillapítót adni, illetve egyes helyek gyakorlata szerint „komolyabb” oltások (MMR, Bexsero) előtt rutinszerűen ajánlott a lázcsillapítás?

Rutinszerű lázcsillapítás nem szükséges az oltások előtt vagy után. A láz önmagában nem veszélyes. A lázcsillapítás célja a gyermek komfortérzetének javítása. A Bexsero oltás esetén mind az alkalmazási előírat, mind a védőoltási módszertani levél szerint paracetamol tartalmú lázcsillapító megelőzési célból történő alkalmazásával a lázzal járó oltási reakció előfordulását és súlyosságát csökkenteni lehet. Mivel a mellékhatások (láz) akkor különösen gyakoriak, ha a Bexserot más oltással egy időben adják, ilyen esetben érdemes az oltás beadása után 1 dózis paracetamol adása a gyermeknek. 

Kullancs csípte meg a gyermeket, viszont szeretnénk oltatni. Mikor adható be a védőoltás leghamarabb?

A kullancs által terjesztett fertőző betegségek közül a kullancs-encephalitis (kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás) ellen van védőoltás. A teljes védettséghez több oltás (ún. oltási sor) beadása szükséges. Elfogadható védettség legkorábban a 2. oltás után (kb. 2 héttel) alakul ki, tehát 1 oltás nem véd a betegség ellen. Ezért, ha kullancscsípés történt, akkor az oltási sor megkezdésével ajánlatos minimum 4 hetet várni, mivel a kullancs-encephalitis maximális lappangási ideje 3-4 hét, és ha esetlegesen a gyermek megfertőződött a vírussal, a beadott védőoltás a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok értékelhetőségét jelentősen megnehezíti. Emellett az oltási reakcióként kialakuló tüneteket tévesen kullancs-encephalitis tüneteinek gondolhatják. Amennyiben az 1. oltás után 2 héten belül történt a csípés, akkor a 2. oltással szintén 4 hetet tanácsos várni az előzőekben említett okok miatt. Ha az 1. oltás után két héten túl történt a kullancscsípés, akkor a 2. dózis mielőbbi beadása javasolt, mivel így az ellenanyagválasz hamarabb kialakulhat, és bizonyos védettséget biztosíthat az esetleges fertőzés esetén (ez az ajánlás az FSME oltásra vonatkozik). Ha az 1. Encepur oltás után 7 napon túl történik kullancscsípés, akkor a 2. adag a csípés után beadható. 

Az oltást követően mi tekinthető normál oltási reakciónak és milyen esetben kell orvoshoz fordulni? 

Oltási reakcióknak nevezzük azokat a gyakori és nem súlyos tüneteket, amelyek védőoltással együtt járnak. Ezek kialakulására számítani lehet és az oltottak (ill. szüleik) figyelmét is fel kell hívni ezekre. A tünetek lehetnek általánosak (pl. láz, étvágytalanság, rossz közérzet) és helyiek (pl. az oltás beadásának helyén bőrpír, duzzanat, fájdalom). A legtöbb oltás után ezen tünetek 2-3 napon belül jelentkeznek és 3 napnál nem tartanak tovább. Élő vírust tartalmazó oltások (pl. MMR) esetén a tünetek (pl. láz, kiütés) megjelenése az oltás utáni 2. héten várhatóak. A leggyakoribb oltási reakciókat az egyes védőoltások alkalmazási előírásában és betegtájékoztatójában is olvashatók. Azonban, ha ezek a reakciók szokatlan formában vagy az átlagostól eltérő mértékben jelentkeznek (pl. nagyon magas láz >40 °C, ismétlődő hányások), akkor orvoshoz kell fordulni. Oltási szövődménynek nevezzük az oltással ok-okozati összefüggésbe hozható betegségeket és súlyos általános reakciókat. Ezeket az oltó orvosnak jelenteni kell és az illetékes bizottságnak ki kell vizsgálnia. Általánosságban elmondható, hogy az oltás után kialakuló azon tünetek esetén, amelyek a betegtájékoztatóban a mellékhatásoknál gyakori és nagyon gyakori kategóriában említetteknél súlyosabb formában jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni. A szülő számára ijesztő tünetek (pl. lázgörcs) esetén mentő hívása is indokolt lehet.