Kullancs által terjesztett megbetegedések

A kullancsok által terjesztett megbetegedések közül a leggyakoribb és legismertebb a Lyme-kór, mely egy baktérium okozta kórkép. Fontos kiemelni, hogy a „kullancs elleni védőoltások” a Lyme-kór ellen NEM védenek, ez gyakran tévesen él a köztudatban. Az oltóanyagok a kullancsencephalitis vírussal szemben hatékonyak. A megbetegedések a kullancs életritmusának megfelelően június és szeptember között halmozódnak.

Milyen kullancsokkal találkozhatunk hazánkban?

A különböző földrajzi területeken eltérő kullancsfajok terjesztik a betegségeket. Magyarországon kb. 20 féle kullancsfajta él, de nem mindegyik hordoz az emberre veszélyes kórokozót. A kullancsok az árnyékos, nedves helyeket kedvelik, ezért vannak nagyobb számban jelen erdőkben, ott is az aljnövényzetben, bozótokban vagy tavak, folyók melletti ligetes területeken. Általában maximum másfél méter magasból kapaszkodnak rá az áldozatukra, melyhez közvetlen érintkezés kell, tehát téves az az elképzelés, hogy a kullancsok felülről ugranak az emberre. Azonban nem csak kirándulások alkalmával, hanem a kertben vagy parkokban is igen könnyen lehet kullancsot összeszedni. Az élősködő észrevétlenül hatol a bőrbe, csípése nem fáj, így akár napokig is szívhatja a vérünket.

Kép forrás: Pixabay

Minél több időt tölt a gazdatesten, annál nagyobb az esélye a fertőzés kialakulásának (kullancsencephalitis 4-6 óra, Lyme-kór 24 óra). Ezért kiemelten fontos, hogy minden este alaposan átnézzük magunkat és családtagjainkat, ha a szabadban tartózkodtunk! Ha kullancsot találunk legjobb, ha minél hamarabb eltávolítjuk. 

Hogyan távolítsuk el szakszerűen a kullancsot és mik a csípés utáni teendőink?

A kullancs kiszedésekor a népi hagyományokkal ellentétben nem szabad olyan anyagokat alkalmazni, amik akadályozzák a légzését, tehát TILOS olajat, alkoholt, kenőcsöt, vagy bármi egyebet kenni az állatra, mert még több vírus/ baktérium juthat a szervezetbe!  Továbbá nem szabad az állat potrohát megnyomni, tekergetni, mert az is a kórokozók kibocsátását segíti elő! 

Legjobb, ha kullancseltávolító csipesszel, minél közelebb a bőrfelszínhez (tehát az állat fejéhez) stabilan fogjuk meg a kullancsot és egy határozott mozdulattal, felfelé húzzuk. Ha elég hosszú a körmünk, a hüvelyk- és a középső ujjunk közé fogva az állatot is hatékonyak lehetünk. Arra ügyeljünk, hogy ne szakítsuk fel a potrohot, mert a seben keresztül a felszínen át is bekerülnek a kórokozók a szervezetbe! 

Attól nem kell megijedni, ha az állat feje benne marad a bőrben. Mint minden kisebb idegen testet, a szervezet kis gyulladás kíséretében eltávolítja azt. Nem szabad tűvel vagy csipesszel kikapargatni, mert az csak fokozza a gyulladást! 

A csípés helyét lefújhatjuk Octenisept spray-vel, de a helyi gyulladásra szteroid tartalmú krémet semmi esetre se használjunk, mert ez kifejezetten kedvez a Lyme-kórokozók terjedésének! Egy-két hétig érdemes ellenőrizni a területet, és ha nem múlik vagy növekszik a pirosság, feltétlenül meg kell mutatni orvosnak! 

A kullancs kiszedésénél tehát a legfontosabb szempont a gyorsaság! Nem kell megvárni az orvosi segítséget, hiszen addig értékes órák telnek el és nagyobb esélyt adunk a kórokozók terjedésének! Fertőtleníteni sem kell az eltávolítás előtt, hiszen az ehhez szükséges vegyszerek szintén csak kárt okoznak. Érdemes kirándulásokra magunkkal vinni egy kullancscsipeszt, vagy kullancs kiszedésére alkalmas eszközt, és a legbiztosabb kezű családtagra vagy jelenlévőre bízni az állat eltávolítását. 

Ha egészben sikerült kiszednünk az állatot azonnal pusztítsuk el! Az állat bevizsgáltatása több okból is felesleges. Egyrészt, mivel a Lyme-kórokozót hordozó kullancsok elég gyakoriak, minden kullancsot potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni. Másrészt, ha időben eltávolításra került a parazita, akkor minimális a fertőzés esélye és egy pozitív lelet csak felesleges pánikot kelt. Ha időablakon túl távolítottuk el az élősködőt, még akkor is elég kicsi az esélye a betegség kialakulásának. A legjobban akkor járunk el, ha feljegyezzük a csípés helyét és időpontját és figyeljük a területet, így, ha fertőzés gyanú is felmerül, időben elindulhat a megfelelő terápia. 

Lyme-kór (Lyme borreliosis)

A Lyme-kór a kullancs által terjesztett, baktérium (Borrelia burgdorferii csoport) okozta megbetegedés. A kullancsok területileg változó mértékben fertőzöttek, és csak minden harmadik, negyedik okoz megbetegedést. A fertőzés továbbhaladásának feltétele, hogy a kullancs több, mint 24 óráig táplálkozzon a gazdaszervezetből így, ha időben távolítjuk el az élősködőt azzal megelőzhető a betegség! 

Kép: Erythema migrans bőrtünet

A kórokozó először a behatolási kapuban, azaz a csípés helyén szaporodik, ennek megfelelően először általában jellegzetes bőrtünet, az ún. erythema migrans (EM) jelenik meg. A csípést követő 7-14 nappal először egy homogén, bőr felszínéből nem kiemelkedő vörösség jelenik meg, mely kezelés nélkül növekszik, közepe feltisztul és így veszi fel a típusos gyűrű vagy kokárda-szerű formáját. Legnagyobb átmérője általában legalább 5 cm. Megjelenése nem mindig típusos (arcon, hajlatokban pl. lehet csík-szerű), így ha a gyermeken kullancscsípést követően tartósan fennálló bőrelváltozást észlelünk, mindenképpen mutassuk meg orvosnak! A bőrtünethez nyirokcsomó-megnagyobbodás is társulhat. 

Ahogy a kórokozó szaporodik és terjed a szervezetben, úgy okoz testszerte egyre változatosabb tüneteket. Általában a csípést követő 2-10. héten jelentkezik a második szakasz, jellemzője a láz, hőhullámok, levertség, fejfájás (ún. „nyári influenza”), különböző bőrtünetek (pl.: másodlagos EM, csalánkiütés) izom- és ízületi fájdalmak, gyulladások, ritkán szív- és érrendszeri, szemészeti eltérések. Az esetek egy ötödében az idegrendszer is érintett, mely központi- és perifériás idegrendszeri gyulladások, különböző fájdalmak, járászavar, fejfájás formájában nyilvánulhat meg. A fertőzöttek 20-30%-ában a megelőző bőrtünet hiányozhat és egyből a második stádium jelenik meg. Éppen ezért fontos, hogy a kullancscsípésről ne feledkezzünk meg, írjunk egy emlékeztetőt magunknak, hogy mikor történt és hol volt a csípés, hiszen hetek, hónapok múlva is okozhat problémát! Szokatlan tünetek megjelenésekor mindenképpen gondolni kell rá és tájékoztatni a gyermekorvost!

A betegség diagnózisa a megelőző kullancscsípés és a jellegzetes bőrtünet alapján történik, melyet vérből történő szerológiai vizsgálat erősít meg. A tünetekkel járó Lyme-borreliosist antibiotikummal kell kezelni, a betegség súlyosságától függő ideig és módon (szájon át vagy intravénásan). Tünetmentes kullancscsípés esetén megelőző antibiotikumos kezelésre nincs szükség. 

Ha nem történik megfelelő antibiotikumos kezelés az első vagy a második szakaszban, és a szervezet nem képes kontrollálni a kórokozók terjedését, akkor hónapok vagy akár évek múlva egy késői, krónikus megbetegedési forma alakulhat ki, vándorló ízületi gyulladásokkal (gyakran a térd érintett), idegrendszeri tünetekkel.  Bizonyos egyéneknél a kórokozó jelenléte nélkül, autoimmun folyamatok hatására is kialakulhat a krónikus forma, mely – baktérium kimutathatóság hiányában – igazi diagnosztikus kihívást jelent. 

A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis)

A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás súlyos, életveszélyes betegség. Hazánkban kb. minden ezredik kullancs fertőzött ezzel a kórokozóval. A betegséget egy vírus okozza, a kullancs hordozóállatként szerepel. A fertőzést nem csak kullancsok terjesztik, hanem nyers kecske és juhtej fogyasztással is elkapható. 

A betegség első tünetei általában a csípést követő egy-két héttel jelentkeznek, a fertőzöttek kb. egyharmadánál. Az első stádiumban láz, felső légúti hurutos tünetek lépnek fel, melyek fej- és végtagfájdalmak, gyomor-bélrendszeri panaszok kísérhetnek. Az első fázist egy tünetmentes időszak követi, majd a betegek egyötödénél a csípést követő negyedik héten idegrendszeri tünetek jelentkeznek. A vírus által okozott gyulladás mind a központi-, mint a perifériás idegrendszerben felléphet változatos tüneteket okozva. Gyermekkorban gyakran agyhártyagyulladás alakul ki, de típusos agyvelőgyulladásos kórképpel is találkozhatunk. Tünetei a láz, fejfájás, hányás, levertség, aluszékonyság, fénykerülés, tudatállapot romlás, görcsök, járászavar, beszédzavar. Ezen kívül arcideg-, vállöv-, karbénulás, gerincvelő gyulladás formájában is jelentkezhet a betegség. Hosszú távú következmény lehet a krónikus fejfájás, epilepszia, szellemi leépülés, végtagi vagy légzőizom bénulás is. A betegség akár halálos is lehet, bár nagyon ritkán, a legtöbb esetben maradványtünetek nélkül gyógyul. 

A betegséggel szemben a kezelési lehetőségeink igen korlátozottak, csak tünetiek. Éppen ezért a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, melynek leghatékonyabb módja a védőoltás felvétele. 

Hogyan védekezhetünk a kullancscsípés és a kullancs által terjesztett betegségekkel szemben?

A tavasztól télig tartó időszakban fokozottan kell figyelni a megelőzésre, főleg ha bozótos, bokros területen járunk, ennek alap lépéseként válasszunk megfelelő ruházatot. Mivel általában az aljnövényzetből kerül az állat a testre így érdemes zárt, szűk szárú, hosszú nadrágot, zárt cipőt viselni. A gyermekek felsőtestét is érdemes védeni, de nem kell őket nyakig beöltöztetni, hiszen a meleg miatti kiszáradás szintén veszélyes lehet. Bár felülről nem szokott ránk kerülni a kullancs, ha lepihenünk vagy leülünk az árnyékos, bozótos helyeken, könnyen a fejünkre kerülnek az állatok, ezért érdemes vékony, nyári sapkát is használni. 

Kullancsriasztó szerek alkalmazásáról se feledkezzünk meg! Életkornak megfelelő készítményt használjunk, ez általában fel van tűntetve a terméken. A mesterséges hatóanyagok, mint a N,N-dietil-meta-toluamid (DEET) hatékonyabbak, de toxikusabbak is, éppen ezért csak 12 év felett használhatók 10%-nál magasabb koncentrációban. Ennél kevésbé problémás és mégis hatékony a pikaridin, 3 éves kor alatt 5-10%-os koncentrációban ez a fajta hatóanyag ajánlott leginkább. Európai környezetben elegendőek lehetnek a természetes alapú riasztószerek, mint az eukaliptusz olaj, vagy egyéb növényi illóolajok, de sokkal kevésbé biztosítják a védelmet, és rövidebb ideig is hatnak. Allergiás reakciót okozó hatásuk miatt egyes országokban 3 év alatti gyermeknél nem is ajánlják alkalmazásukat. Minden riasztószernél kell bőrpróbát végezni az „éles bevetés” előtt, ez úgy zajlik, hogy egy kis bőrfelületre kenünk a szerből és ezt ellenőrizzük 48 órán keresztül. Ha nincs reakció, akkor a készítményt nyugodtan használhatjuk az előírásnak megfelelő időnként és mennyiségben. A termékeken feltüntetett „védelem ideje” csak tájékoztató jellegű, függ az izzadás mértékétől, páratartalomtól stb.  Hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél semmilyen vegyszert nem szabad alkalmazni! Őket hálóval, ruházattal tudjuk csak védeni. Nagyobb gyerekeknél a megfelelő összetételű riasztószert bőrön is lehet használni, azonban nem nagy mennyiségben. Legjobb módszer, ha kezünkre fújunk először a spray-ből, majd úgy oszlatjuk el egyenletesen a bőrön, különösen figyelve a hajlatokra, fül mögötti területre! Érdemes többféle riasztószert tartani otthon, mert a kullancsok képesek hozzászokni ugyanahhoz a hatóanyaghoz. 

Kullancscsípés szezonban minden este tüzetesen át kell vizsgálni a gyermeket, és ha találunk kullancsot, azt mihamarabb el kell azt távolítani, hiszen így tudjuk csökkenteni a kullancs által terjesztett betegségek kialakulásának rizikóját. Az élősködők leginkább a vékonyabb bőrrel fedett hajlatokat, hónaljat, ágyékot kedvelik, ezeket tüzetesen nézzük át. A hajas fejből átvizsgálása is ajánlott, illetve a fül mögötti területet is vizsgáljuk át! A levetett ruházatban is lehetnek kullancsok, így egy erdei kirándulást követően érdemes még kinn megválni a külső ruharétegtől.

A kullancsencephalitis vírus ellen kétféle védőoltás létezik. Mindkét oltóanyag 1 éves életkor betöltését követően adható be. Ha az alap oltási sémát választjuk, mely esetén a védettség eléréséhez hónapok szükségesek, érdemes még jóval a kullancsszezon előtt, azaz még a téli időszakban elkezdeni a védőoltások beadását. Mindkét oltás esetén létezik gyorsított beadási séma, mely hetek alatt képes védelmet biztosítani. 

Riasztószerekről bővebben lásd: 

https://tudatosvasarlo.hu/termekteszt-szunyog-es-kullancsriaszto-szerek/

https://www.diopatika.hu/blog/post/rovarriaszto-szerek-melyiket-valasszam

ÖSSZEFOGLALVA:

1. A nyári időszakban szabadban tartózkodás után alaposan át kell vizsgálni a gyermek bőrét (hajas fejbőrt is) kullancsok után kutatva!
2. Ha kullancsot talál gyermekében, minél hamarabb el kell azt távolítani, hiszen ezzel megelőzhető a fertőzés!
3. Ne használjon vegyszereket, ne nyomja meg az állatot, hiszen így kerülnek a kórokozók a szervezetbe!
4. Az eltávolításhoz használjon arra megfelelő eszközt! Próbálja a bőrfelszínhez minél közelebb megfogni és egy határozott mozdulattal eltávolítani az élősködőt ügyelve arra, hogy a potroh ne nyomódjon össze, ne sérüljön!
5. Nem probléma, ha a fej benne marad a bőrben, ezt nem szabad kipiszkálni!
6. A kullancscsípés helyét legalább két hétig érdemes figyelni, helyéről és idejéről érdemes feljegyzést készíteni! Bármilyen tartós helyi elváltozás esetén orvoshoz kell fordulni, illetve hirtelen kezdődő szokatlan tünetek esetén meg kell említeni a kullancscsípést még akár hónapok múlva is!
7. A védőoltás a vírusos agyvelőgyulladás ellen véd, a Lyme-kór ellen nem. A Lyme-kórt csak a megfelelő ruházattal, kullancsriasztók használatával tudjuk megelőzni.
8. A korán felfedezett Lyme-kór antibiotikummal gyógyítható, azonban a betegség átvészelése nem jelent hosszú távú védettséget. 
9. A kullancsok bevizsgáltatása Lyme-kór fertőzöttség irányába felesleges, legjobb, ha minden kullancsot fertőzöttnek tekintünk és figyeljük a csípés helyét, gyanú esetén azonnal orvoshoz fordulunk!
10. Kullancsencephalitis ellen rendelkezünk hatékony védőoltással, ennek beadására 1 éves életkor felett van lehetőség. 

Szerző: Dr. Krenács Dóra