Lisztérzékenység vagy coeliakia? Hasznos tudnivalók a betegségről.

A „lisztérzékenység” kifejezés valójában nem egyféle betegséget jelöl, hanem több olyan kórállapot létezik, amit a hétköznapi nyelvben ezzel a névvel aposztrofálunk. Talán a legismertebb –ha valójában nem is a leggyakoribb –a coeliakia mely a búza, árpa, rozs egy fehérjekomponense, a glutén által kiváltott autoimmun folyamat következtében létrejövő, dominálóan a vékonybelet, de valójában az egész szervezetet érintő betegség.

Mi is az a lisztérzékenység?

A „lisztérzékenység” kifejezés valójában nem egyféle betegséget jelöl, hanem több olyan kórállapot létezik, amit a hétköznapi nyelvben ezzel a névvel aposztrofálunk. Talán a legismertebb –ha valójában nem is a leggyakoribb –a coeliakia mely a búza, árpa, rozs egy fehérjekomponense, a glutén által kiváltott autoimmun folyamat következtében létrejövő, dominálóan a vékonybelet, de valójában az egész szervezetet érintő betegség. A folyamat során a szervezet hibásan az ún. transzglutamináz enzim ellen termel bizonyos fehérjéket, ún. antitesteket, melyek megjelennek a vérben. Ennek kimutatásán és a klinikai tüneteken alapul a betegség diagnózisa.  

Miről ismerhető fel a betegség?

A gyermekkori tünetek sokszor nem egyértelműek, éppen ezért lehet nehéz a diagnózis. Sokszor a mással nem magyarázható fáradékonyság, rossz közérzet, étvágytalanság, ingerlékenység, növekedési és súlyfejlődési elmaradás hívhatják fel rá a figyelmet. Típusos emésztőrendszeri panaszok a haspuffadás, visszatérő vagy elhúzódó hasmenés vagy éppen székrekedés, hasfájás, reflux, hányás, fogyás. Sokszor tévesen laktózintoleranciának tulajdonítják a tüneteket, mely gyakran szintén jelentkezik coeliakia mellett kvázi a bélfal károsodás következményeként.  

Elhúzódó és kezeletlen esetben bizonyos nyomelemek, vitaminok hiányállapotai alakulnak ki, változatos panaszokat okozva (vérszegénység, vérzékenység, oedema, csontritkulás, fogzománc alulfejlődés, angolkór, hajhullás, bőrszárazság, megnövekedett hajlam a fertőzésekre, nemi érés késése stb). Ezt a coeliakia által kiváltott felszívódási zavar okozza, mely jelen lehet típusos bélrendszeri tünetek nélkül is, de sokszor látható jele a nagy mennyiségű, zsírfényű széklet. A tápanyagok felszívódásának zavara vezet a növekedési elmaradáshoz. 

Az antitestek lerakódhatnak különféle szervekben még tovább színezve a klinikai képet, így észlelhető lehet májenzim emelkedés, vese-, szív-, és idegrendszeri tünetek (fejfájás, végtagzsibbadás), nyirokcsomó megnagyobbodás, ízületi-, és izomfájdalom, autoimmun bőrkiütés (ún. dermatitis herpetiformis Duhring) is. 

Más autoimmun betegségek is gyakran fordulnak elő társultan ilyen pl.: az 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigy betegségek, autoimmun májbetegség, epevezeték gyulladás. 

 Kép forrás: Pixabay

Hogyan diagnosztizálják a coeliákiát?

Ha klinikai gyanú van a gluténérzékenységre elsődlegesen fel kell venni a kapcsolatot egy gasztroenterológus szakorvossal! Ezt követően általában vérvizsgálat történik, amely a 2-es típusú transzgulatmináz ellenes antitestek kimutatására irányul.

Fontos, hogy a vizsgálat előtt nem ajánlott hosszú távon gluténmentes diétát tartani, hiszen ezzel párhuzamosan az antitestek száma is a kimutathatósági szint alá csökken, mely álnegatív eredményhez vezet! 

Ha a vizsgálat pozitív eredményt ad, gyomortükrözéssel egybekötött szövettani vizsgálatra is szükség lehet. 

Mitől alakul ki a betegség és van-e lehetőség a megelőzésre?

Bizonyos genetikai tényezők ismertek, amik hajlamosíthatnak a coeliakiára kialakulására, de a pontos ok még nem ismert. Több generáción átívelő családi halmozódás előfordul, illetve gyakrabban alakul ki nők esetében.

Sajnos a betegséget megelőzni nem lehet. Ha valakinek a genetikájában kódolva van a coeliakia, abban bizony ki fog alakulni valamilyen formában, minden óvintézkedés ellenére. Ezt a korai glutén bevezetés sem fogja meggátolni.

Ugyanakkor hibát követünk el azzal, ha nem adunk időben glutént a gyermekünknek, mert ezzel elősegítjük az allergia kialakulását!  

Ha a családban gyakori a coeliakia előfordulása, akkor 2-3 éves korban célszerű vérvizsgálatot végeztetni, hiszen ebben az életkorban gyakori a tünetmentesség, de a káros autoimmun folyamatok már beindultak. Korábbi életkorban lehetőség van genetikai vizsgálatra is, mely a betegségre való hajlamot mutatja meg. 

Gyógyítható-e vagy kinőhető-e a coeliakia?

Sajnos ezekre a kérdésekre a válasz az, hogy nem. Aki ebben a kórban szenved, annak az egész életét végigkíséri, nem lehet kinőni, elmúlni sosem fog. Azonban a betegség tünetei nagyon jól karban tarthatók a gluténmentes diéta szigorú betartásával. Diéta mellett a javulás 3-4 hét elteltével várható, tehát türelmesnek kell lennünk, ne függesszük fel a diétát, ha rövidtávon nem hozott sikert!

A diétát megszakítás nélkül, élethosszig szükséges tartani, hiszen a glutén molekula mindig be fogja indítani a káros autoimmun folyamatokat, mely hosszú távon a szövetek károsodásához vezet.  Itt nem csak arról van szó, hogy a kellemetlen tünetek elkerülése miatt kell diétázni, hanem hogy megelőzzük azokat a láthatatlan, és bizonyos idő elteltével már visszafordíthatatlan, életminőséget befolyásoló vagy életveszélyes következményeket, amiket a glutén fogyasztása okoz pl.: vékonybél-lymphoma. 

Lehetséges, hogy a gyermekem nem coeliakiás mégis lisztérzékeny?!

Igen, lehetséges. Többféle betegség létezik, mely a coeliákiához hasonló panaszokat okoz, de nem azonos vele. A coeliakia, azaz a glutén szenzitív enteropathia NEM egyelő az allergiával és intoleranciával. 

Létezik ún. búza allergia, mely NEM autoimmun folyamat, hanem allergia. Ilyenkor a búza fogyasztását követően lép fel reakció pl.: emésztőrendszeri tünetek, könnyezés, orrdugulás, fáradtság, bőrkiütés, súlyos esetben anaphylaxia. Ez esetben csak olyan élelmiszerek fogyaszthatók, amiknek a csomagolásán fel van tüntetve, hogy teljes mértékben búzamentes (tehát NEM gluténmentes). Vérvizsgálatra ez esetben is lehetőség van, pozitív esetben az allergiákra jellemző búza ellenes antitestek megemelkedése látható, ezek nem azonosak a coeliákiában észleltekkel. 

Olyan is előfordul, hogy glutén tartalmú élelmiszer fogyasztást követően valakinek típusos bélrendszeri tünetei jelentkeznek, mégsem mutathatók ki az antitestek a szervezetből. Ez az ún. nem coeliakiás gluténérzékenység (NCGS), mely a genetikai hajlam, antitestek és a szövettani eltérések hiánya mellett onnan különböztethető meg a coeliakiától, hogy a panaszok általában rövid idővel (néhány órával vagy az azt követő napon) a gluténtartalmú táplálék elfogyasztását követően jelentkeznek. A tünetek általában enyhébbek és társbetegségek sem mutathatók ki. A glutén elhagyása azonban ugyanúgy megszünteti azokat, mint coeliakia esetén. Gyakran fordul elő súlyos hasmenéses állapotot követően. Ilyenkor általában megfigyelhető egy mennyiségi összefüggés (több glutén = súlyosabb tünet) a panaszok kialakulásában, és a probléma gyakran szűnik a bélflóra rendezésével (megfelelően választott probiotikum kúra). 

Ezek mellett számtalan olyan betegség létezik, melynek nincsen vagy maximum közvetett köze van a gabonafélék fogyasztásához, de bél-, és általános panaszokkal, felszívódási zavarral járnak, ilyenek pl.: az irritabilis bélszindróma, Crohn-betegség.  

Tulajdonképpen mi is az a glutén?

Fontos kiemelni tehát, hogy a coeliákiások nem magára a búzalisztre, hanem annak egy fehérje elemére, a gluténre érzékenyek. Maga a glutén is egy komplex fehérje, ennek egyik része a gliadin, mely valójában a problémákat okozza. A rozsban és az árpában ez utóbbival egy-egy azonos szerkezetű fehérje található, melyek ugyanazt az immunológiai folyamatot képesek beindítani. 

Kép forrás: Pixabay

Néhány szó a diétáról:

Manapság kifejezetten divatossá vált a „gluténmentesség”. Sokan vallják magukat gluténérzékenynek szakorvosi vizsgálat nélkül, ami ahhoz vezet, hogy fontos tápanyagoktól fosztjuk meg magunkat, gyermekinket. Lisztérzékenység tüneteit több másféle betegség is utánozhat, illetve mint látható, magán lisztérzékenységben belül sem mindegy, hogy konkrétan milyen betegségről van szó.

Tehát nagyon lényeges, hogy tartósan fennálló panaszok esetén mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat vagy gyermekeinket gasztroenterológus szakorvossal és csak a vizsgálati eredmények és orvosi tanácsok tudatában kezdjünk bele bármilyen diétába, életmódváltásba!

A lisztérzékenység bármely formája, illetve ételallergiás esetén úgy általában, mindig gondosan át kell tanulmányozni az elfogyasztani kívánt összetételét. Általában aláhúzással, dőlt- vagy vastag betűkkel kötelesek feltűntetni az allergéneket, vagy kiemelve azt, hogy az adott élelmiszer milyen speciális diétában ajánlott pl.: „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” stb. 

Coeliákiában tiltólistás élelmiszerek a búza, árpa, rozs, durumbúza, tönkölybúza, kamut búza, tritikale és az ezek feldolgozott formáit (őrlemények, pelyhek, alkoholos italok) tartalmazó élelmiszerek. Sajnos sokszor olyan élelmiszerekben is van glutén amire nem is számítanánk, így pl.: bizonyos felvágottakban, virslikben, így célszerű minden előre csomagolt élelmiszert alaposan ellenőrizni! Nyomokban glutént tartalmazhatnak a szójakészítmények, stabilizátorok, sűrítőanyagok, rizstej, maltóz, maltodextrin, ketchup, mustár, levesporok, szósz porok, instant kakaó és kávé stb.  

A zab fogyasztásra vonatkozott szabályok sem egyértelműek. Egyrészt azért, mert a zab gyakran szennyeződik gluténnal a feldolgozás során, másrészt a zab fehérjéje nagy mennyiségben szintén kiválthat a gluténhez hasonló károsító folyamatokat. Éppen ezért csak olyan zabkészítmény fogyasztása ajánlott, amin fel van tüntetve, hogy „gluténmentes” és az is csak kis mennyiségben. 

Bizonyos gyógyszerek és étrend kiegészítők is tartalmazhatnak glutént, éppen ezért ezeknek is el kell olvasni a pontos összetételét!

Egyéb praktikus tanácsok:

Fontos, hogy a gluténmentes termékeket a konyhában teljesen külön tároljuk a glutént tartalmazóktól. Tároljuk őket elzárva, külön szekrényben a többitől.  Használjunk külön eszközöket pl.: kést, vágódeszkát, tepsit, főzőedényt, kenyérpirítót, konyharuhát. Megfelelően címkézzük fel az alapanyagokat és az eszközöket is. Jelöljünk ki a konyhában egy helyet, ahol csak ezekkel az élelmiszerekkel dolgozunk. Ha a családban mentes és nem mentes élelmiszer is készül, először mindig a mentessel kezdjük. Ha hagyományos alapanyagokkal dolgoztunk, utána mindig alaposan mossunk kezet! 

Ha máshol esznek érdemes pontosan tájékozódni előtte, hogy milyen körülmények között készülnek a gluténmentesnek (vagy egyéb allergéntől mentesknek) mondott ételek. Az oktatási intézményekben is mindig előre szólni kell, ha a gyermeknek van étel érzékenysége, hogy a közétkeztetés során tudjanak erre figyelni.

A glutén elhagyásával fokozottan kell figyelni a kielégítő élelmi rostbevitelre! Magasabb rosttartalmú, de gluténmentes gabonák (pl. hajdina, köles, hántolatlan barnarizs, cirok, lenmag, útifűmaghéj), zöldség és gyümölcs fogyasztásával kiküszöbölhető a rostszegény táplálkozás. Ha szükséges dietetikus segítségét is kérhetjük a megfelelő étrend kialakításához. 

Bővebb infrormációkért lásd: https://www.allergiakozpont.hu/dietas-tajekoztato


Szerző: Dr. Krenács Dóra

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki. Legyél Te az első!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!