Mit tehetünk az allergia kialakulásának megelőzése érdekében?

Az utóbbi években ugrásszerűen megemelkedett a gyermekkori allergiás megbetegedések száma, mellyel szinte minden családban szembesülnek. Akár táplálék eredetű, akár légúti allergiáról van szó, érdemes nagy gondot fordítani a megelőzésre, pláne az allergiára hajlamos gyermekek esetén. De hogyan előzhető meg a tejfehérje allergia, a földimogyoró allergia és az eczema? 

Azokban a családokban, ahol az egyik szülő valamilyen allergiás megbetegedésben szenved, a gyermeknek 40 % körüli az esélye, hogy örököje, míg mindkét szülő esetén ez a szám akár 60-70 % is lehet. Emellett spontán, minden előzetes családi háttér nélkül is 15-20 % az előfordulása a gyermeknél valamilyen allergia megjelenésének. 

A leggyakoribb csecsemőkorban észlelt allergiás megbetegedés a tejfehérje allergia. De hogyan lehet megelőzni az allergia kialakulását, segíthet-e a tápszer választás a tejfehérje allergia elkerülésében? 

Az allergia megelőzésének alapja, az allergén anyaggal való találkozás következtében kialakuló ún. orális tolerancia kialakítása. Tehát egy allergiára hajlamos csecsemő esetén nem az jelent megoldást, ha a gyermeknek nem adunk a lehetséges allergénből, hanem ha időben és megfelelő módon kezdjük a hozzászoktatást. 

Az ételallergia megelőzésének irányelveivel foglalkozó tudományos bizottság álláspontja szerint a csecsemőnek 4-6 hónapos koráig kizárólagos anyatejes táplálásra van szüksége. Ezt követően a szolidok bevezetése már 4-6 hónapos kortól indokolt az anyatej mellett kis mennyiségben. Ha nincs lehetőség az anyatejes táplálásra, akkor az allergiára fokozott kockázatú csecsemőket 4-6 hónapos korukig részlegesen hidrolizált hipoallergén (HA) tápszerrel indokolt táplálni. A hipoallergén tápszerekben a tehéntejfehérjéket kisebb alkotóelemekre bontják, amik kevésbé váltanak ki allergiás reakciót, ugyanakkor az orális tolerancia kialakítása megvalósul. Ez a hatás tovább fokozható, ha a tápszer prebiotikus összetevőket is tartalmaz, illetve amennyiben pre- és probiotikummal is dúsított, még jobb eredményekről számoltak be. Diagnosztizált tejfehérje allergia esetén azonban csak az extenzíven hidrolizált tápszerek nyújtanak megoldást. 

A fejlett országokban a földimogyoró allergia megháromszorozódott, eléri gyermekek körében az 1-2 %-ot. A táplálékallergiák közül ez jár a leggyakrabban halálos kimenetelű allergiás reakcióval, így megelőzésére ugyancsak érdemes nagy gondot fordítani. Míg a tej- és tojásallergiát a gyermekek zömmel kinövik, a földimogyoró allergia esetén erre nagyon csekély az esély. Az allergia kialakulásána megelőzése kapcsán korábban azt a nézetet vallották, hogy a várandósság és szoptatás alatt kerüln kell a földimogyorót (illetve egyéb allergizáló élemiszereket - tej, tojás, hal), majd a gyermek hozzátáplálása során is a késleltetett bevezetést javasolták. Ennek eredményeként ugrásszerűen megnőttek az allergiás esetek egyes térségekben, mely elindított el egy újabb szemléletet, ami mostanra alapjaiban változtatta meg az allergének bevezetéséhez való hozzáállást. Az Európai Gasztroenterológiai Társaság (ESPGHAN) 2017-es, legújabb csecsemőtáplálási ajánlása alapján már 4-6 hónapos kortól javasolt a földimogyoró bevezetése az egészséges csecsemő étrendjébe, pl. gabonagolyó, -krém formájában. Súlyosan ekcémás csecsemők esetében az ajánlás allergológussal való egyeztetést, Prick-teszt és/vagy specifikus IgE előzetes elvégzését és intézetben/rendelőben elvégzett első földimogyoró-etetés mérlegelését javasolja, 6 hónapos kor körüli életkorban. Ekcémamentes, illetve enyhén ekcémás babáknál a külön vizsgálat nélküli, otthoni földimogyoró-bevezetés elkezdhető, szintén 6 hónapos kor körül.

Az atópiás hajlam karöltve jár bizonyos táplálékallergiákra való fokozott kockázattal. Azok a csecsemők, akiknek bőre atópiás dermatitises, ekcémás,  földimogyoró allergiára való hajlamuk 11-szer magasabb, mint a nem ekcémásoké. A házipor és a konyha levegője minden háztartásban tartalmaz bizonyos mennyiségű földimogyoró "komponenst", így az eczemás csecsemő bőrsérülésein keresztül  vagy belégzés útján már az első hónapokban találkozik az allergénnel és érzékenyítődhet, azelőtt, mielőtt az első étkezéssel megtörténne a földimogyoró tényleges bevitele.  Azonban amennyiben már kialakult a földimogyoró-allergia,  az allergén(ek) szigorú kerülés és adrenalin-autoinjektorral való ellátás szükséges! 

Egy újszülöttről még nem tudható, hogy bőre eczemás lesz-e a későbbi életkorban. Azonban ismert tény, hogy érzékeny bőrüknek megfelelő napi szintű, hypoallergén testápoló kezelésével nagyban megelőzhető a későbbi atópiás dermatitis kialakulása, illetve már kialakult eczéma esetén annak súlyossága a korai intenzív, zsírozó testápoló kezeléssel jelentősen csökkenthető.  Az eczemás gyermekek körében gyakoribb az obstruktív bronchitis és az aszthma megjelenése, azonban bőrtüneteik tünetmentesen tartása légúti panaszainak csökkenését is maga után vonhatja. 


Szerző: Dr. Tajti Zsanett

 

Forrás:

Dr. Arató András, Gyermekgyógyászat 2019, 70-5

Muraro A. Halken S, Arshad SH et al.  EAACI food allergy and anaphylaxis guidelines. Primary prevention of food allergy. Allergy 2014

World Allergy Organisation McMaster University Guidelines for Allergic Disease Prevention (GLAD-P): Prebiotics, World Allergy Organisation Journal 2016

Fewtrell M, Bronsky J, Campoy C, et al. Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Paediatr Gastroenterol Nutr 2017;64(1):119.

Lowe AJ, Leung DYM, Tang MJK, et al. The skin as a target for prevention of the atopic march. Ann Allergy Asthma Immunol 2018:120: 145–151.

Dr. Csáki Csilla - Új perspektívák a földimogyoró allergia diagnózisában, megelőzésében és kezelésében, Gyermekorvos továbbképzés, 2019. 18.évf. 1. szám

Tetszett a cikk? Kérjük, oszd meg!

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem szólt hozzá senki. Legyél Te az első!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!