Nem minden COVID ami annak látszik - szezonális légúti betegségek gyermekkorban

A téli-tavaszi hónapokban tetőznek a "szokásos" szezonális felső és alsó légúti betegségek csecsemő és gyermekkorban, ilyenkor minden évben, szinte minden gyermek náthás, lázas, vagy esetleg fulladással, nehézlégzéssel járó hörgőgyulladása, tüdőgyulladása jelentkezik. A lent részletezett összefoglalónkban igyekeztünk tisztába tenni azokat az alsó légúti gyermekbetegségeket, amik szóba jöhetnek lázas, köhögős gyermek kapcsán. Tehát kezeljük higgadtan a megbetegedéseket, nem minden COVID, ami annak látszik, ugyanakkor rendkívül fontos az elővigyázatosság! 

HÖRGŐGYULLADÁS (Bronchitis acuta): A hörgők gyulladásának speciális formája, melyhez a légutak átmeneti görcsös szűkülete is társul, amit a gyulladás miatti fokozott duzzanat és nyáktermelés idéz elő. Hasonlít az asztmához, de ez nem krónikus állapot, hanem akutan jelentkezik, elsősorban vírusfertőzések (RSV, adeno, parainfluenza stb.) és egyéb tényezők hatására. Elsősorban csecsemők és kisdedek megbetegedése. 

Tünetei jellegzetesek és időnként rendkívül ijesztőek.

• Első tünete a felső légúti fertőzés vagy torokgyulladást, melyet 24-48 órával később követ a hörgők gyulladásos megbetegedése. Ezt követheti a magas légzésszám (»40/min), nehézlégzés, sípolás, búgás mely sokszor füllel is hallható. A légzészavart bordaközi behúzódások, orrszárnyi légzés is kísérheti, a gyermek küzd minden légvételért. Ilyen súlyos állapotban azonnal orvosi vizsgálat, esetleg mentő értesítése és kórházi kezelés lehet szükséges.

HÖRGŐCSKE GYULLADÁS (Bronchiolitis): a csecsemők és kisdedek (2 év alatti korosztály) gyakori alsó légúti megbetegedése. Leggyakraban vírusfertőzés kapcsán jelentkezik (pl. RS vírus, rhinovírus, parainfluenza, influenza, adeno, korona vírus) és jellegzetes zihálást eredményez. Oka a kis hörgőcskék falának gyulladása, károsodása és elzáródása. 

• Rendszerint megfázásszerű tünetekkel, orrfolyással kezdődik. 
• Jellemzője a láz (≤38.3°C) majd néhány nappal később légzési nehezítettség (emelkedett légzésszám, légszomj, zihálás) és száraz köhögés lép fel. 
• A kezdeti tünetek után 2-3 nappal várható a légzészavar és a betegség a 3-5. napon éri el a csúcspontját. 

Az egészséges gyermekeknél legtöbbször probléma nélkül gyógyul, azonban bizonyos hajlamosító tényezők (koraszülöttség, bronchopumonális diszplázia, szívbetegség) fokozhatják a súlyos kimenetel kockázatát. 

TÜDŐGYULLADÁS (Pneumonia): A tüdőgyulladás a tüdő szövetének, ezen belül a légzőhólyagocskáknak a gyulladása. Nem csak baktériumok, hanem vírusok, gombák, paraziták, toxikus anyagok belégzése és autoimmun betegségek is okozhatják. Kialakulásuk szerint a klinikumban különbséget teszünk otthon szerzett illetve kórházban szerzett tüdőgyulladások között. Európában évente a gyermekek 3-4 %-a  betegszik meg tüdőgyulladásban. Az ötéves kor alatti halálozás 17 %-ában ez a betegség áll.

• Jellemzően általános tünetekkel (magas láz, elesettség, gyengeség) és légúti tünetekkel (köhögés, nehézlégzés, emelkedett légzésszám) jelentkezik, de mellkasi fájdalom vagy gyomor-bélrendszeri panaszok (hasfájás, hányás, hasmenés, akár akut has képét utánozva) is társulhatnak, minden különösebb légúti tünet nélkül.
• Újszülöttkorban az egész szervezetet érintő szepszis képében jelentkezhet, míg kisdedkorban a visszatérő vagy szűnni nem akaró láz hátterében derül ki tüdőgyulladás. 

A köhögés jellege gyakran enged következtetni a kórokozóra: kínzó, száraz köhögést jellemzően vírusfertőzések és atípusos kórokozók okoznak, míg bőséges, hurutos köhögéssel leginkább a bakteriális tüdőgyulladás jár. 

Kép forrás: Pixabay

Leggyakoribb KÓROKOZÓK szerinti csoportosítás:

"INFLUENZA": Az influenza az egész világon előforduló, igen fertőző betegség, mely évről-évre tömeges megbetegedéseket okoz. A betegség tipikusan az őszi-téli hónapokban fordul elő, 6-8 hétnél ritkán tartanak tovább, de októbertől-áprilisig számíthatunk megbetegedésre. A magyarországi influenzajárványok általában január második felében kezdődnek. 

Sok félreértés övezi magát a megbetegedést, hiszen a hétköznapi szóhasználatban influenzaként emlegetnek szinte minden légúti hurutképződéssel és lázzal járó fertőzést.        Ezeket azonban legtöbbször más víruscsaládba tartozó kórokozók okozzák és nincs közük a valódi influenzához!

• A valódi influenza ugyanis nem légúti tünetekkel, hanem lázzal, hidegrázással, igen rossz közérzettel, fej-és izomfájdalommal, gyengeséggel, álmossággal kezdődik. 
• Ezeket a tüneteket a torokban kaparó érzés, esetleg száraz köhögés követi, és a hurutos tünetek csak később jelennek meg. 
• Kisgyermekeknél bevezető tünet lehet az álmosság, elesettség, izomfájdalmak. Ezt követően gyakran magas lázzal kísért hörgőgyulladás (bronchitis) alakul ki, hurutos köhögéssel, illetve krupp-szerű tünetek is jelentkezhetnek. 
• Csecsemőkorban a hurutos köhögés gyakran teljesen hiányzik, vagy hurutos tünetek után, száraz, húzó jellegű légzés, köhögési rohamok jelentkeznek a szamárköhögés képét utánozva. Előfordulhat émelygés, hányás, hasmenés is. 

A betegség emberről emberre cseppfertőzéssel, a légutakon át kerül a szervezetbe. A lappangási idő 1-5 nap, tehát a fertőzés után hamar jelentkeznek a tünetek. A betegség lefolyása általában 8-10 nap, ez alatt az idő alatt a beteg üríti is a vírust. Az 1 m-en belüli kontakt már nagy fertőzésveszéllyel jár. A váladékkal szennyezet kezek és tárgyak is terjesztik a fertőzést.

Orvosi vizsgálat szükséges minden esetben:

• Ha a gyermek kisebb, mint 3-6 hónapos, lázas. 
• Ha a gyermek bőrszíne sápadt, márványozott szürkés, esetleg lila. 
• Légzési elégtelenség jelentkezése esetén (emelkedett légzésszám, zihálás, nyögdécselés).
• Ha a gyermek állapota a kezelés ellenére nem javul (48-72 órán belül), láza továbbra is magas. 
• Ha bőrtünet, bevérzés jelentkezik a lázas gyermek testén (üvegpohár próba!).
• Elégtelen folyadékfogyasztás esetén, hányás, hasmenés kapcsán kiszáradás gyanújakor.
• Ha a gyermek bágyadt, aluszékony, nehezen ébreszthető.
• A szülő és/vagy a beteg együttműködésének hiányában (pl. nem adható be szájon keresztül a gyógyszer a gyermeknek). 

Milyen tünetek esetén merülhet fel COVID fertőzés gyermekénél?

Az Ön gyermekénél felmerül COVID fertőzés gyanúja, ha az alábbiak közül legalább egy teljesül:

• Akut légúti fertőzés, hirtelen kezdődő tünetek: láz (≥38°C) vagy köhögés vagy légszomj, ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban külföldön járt.
• Akut légúti fertőzés ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt új koronavírussal megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött személlyel.
• Súlyos akut légúti fertőzés: láz (≥38°C) mellett légúti megbetegedés legalább egy tünete/klinikai jele fennáll (pl. köhögés, légszomj, tüdőgyulladás klinikai vagy radiológiai jele) ÉS állapota kórházi kezelést indokol.

A betegségekről részletes információ, otthoni kezelésük a weboldal Betegségek lapfüle alatt található. 

Szerző: Dr. Tajti Zsanett