Ilyen anya vagyok én - beszélgetés szakértőinkkel: Dr. Tajti Zsanett

Weboldalunk szakembereinek bemutatását nem szakmai kiválóságuk alapján szeretnénk megtenni, hanem mivel szinte egytől egyig édesanyák, így arról kérdezzük Őket, hogy Ők hogyan élték túl a kisgyermekes létet és milyen praktikákat alkalmaztak gyermeküknél? Sokakat érdekelhet, hogy milyen vitaminokat alkalmaz egy gyermekorvos édesanya, használ-e gyógyszertári fürdetőt a bőrgyógász anyuka vagy éppen a fogorvos doktornő gyermeke cumizott-e csecsemő korában?

Első anyukánk Dr. Tajti Zsanett, aki csecsemő-és gyermekgyógyász szakorvos, a szegedi gyermekintenzív osztály orvosa és a koraszülött mentő munkatársa. 

Ebből fakadóan kérdezzük, hogy egy sürgősségi szakember mennyire „paramami”?

Nem kimondottan paramaminak tartom magam, csak a munkámból adódóan minden eshetőségre gondolok...néha olyanokra is, amikre nem biztos, hogy kellene. :D 

Utólag jót mosolygok magamon, amikor várandósan az utolsó CTG-k egyikén a mellettem fekvő édesanyával a légzésfigyelőkről beszélgettünk és rezzenéstelen arccal meséltem, hogy nálam az újszülött újraélesztő ballon is a babakelengye lista része. Mondanom sem kell, kicsit furcsán nézett rám, érthetően. :D A mai napig az az álláspontom, hogy nem elég megvenni a drága légzésfigyelőt, érdemes tudni, hogy mi a teendő, ha beriaszt a készülék! Mindenkinek ismernie kell az újszülött újraélesztés lépéseit, nekem szakmabeliként pedig kutya kötelességem eszközös újraélesztést végezni, ha ne adj Isten probléma lenne! Minden kismamának megvan a heppje várandósság alatt, én ettől voltam nyugodt! Szerencsére az eredeti csomagolásában lapul a szekrény alján azóta is, és remélem ezt követően sem kell soha használni! 

A gyermek születése után ugyancsak adódtak érdekes szituációk, például a férjem agyára mentem, hogy csak a földre lehetett letenni a hordozót, székre vagy asztalra soha, mert kiborul a gyerek...mennyi riadt szülőt láttam általános ügyeletes koromban, aki így járt pórul! Vagy a mai napig egy lépést nem teszek, ha fürdik a gyerek, ott ülök a kád mellett, mert a vízbefulladás sajnos egy pillanat alatt megtörténhet, a forró vízről már nem is beszélve, ami égési sérüléshez vezethet, ha véletlen elállítja a csapot a gyermek! Viszont nem estünk pánikba, amikor közel negyven fokos láza lett a fiunknak, és egy-egy hányáskor sem, ha éppen kicsit fuldokolt és lilult a feje. Tehát azt gondolhatják, hogy nekem könnyű, mert megoldok bármit, de ez egyáltalán nem igaz! Írígylem azokat az édesanyákat, akik nem is sejtik, hogy mennyi veszélye van a kisgyermek létnek!

Sokat beteg a gyermeke? Milyen készítményekkel előzi meg, hogy elkapjon valamit?

Közel 10 év gyermek- és intenzív osztályos munkám alatt szinte minden kórokozó szembejött velem, így az immunrendszeremnek volt ideje megedződni. A szoptatással a gyermek minden ellenanyagot megkap, amiért az édesanyja megharcolt az évek során, így szerencsére a mai napig alig volt beteg, a láza egyszer szökött fel és 1,5 nap után kutya baja sem volt. Csecsemő korában sokat csuklott, így akkor kapott C-vitamin cseppeket (savanyú), csak hogy elmúlassza a csuklást, de szerencsére már ezt is kinőtte. Napi rendszerességgel most már mindössze D-vitamin cseppet adok, semmilyen más készítményt nem kap.

A többi édesanyának is azt javaslom, hogy ameddig csak lehet, anyatejjel táplálják babájukat, a hozzátáplálás során próbáljanak sok zöldséget és gyümölcsöt beépíteni az étkezésekbe és ne „sterilezzék” túl a gyermekeket.

Ezt hogy érti? 

A csecsemő szervezete hétről hétre tanul meg ellenállóvá válni a külvilággal és a kórokozókkal szemben, de ezt csak úgy tudja, ha találkozik velük. Kezdetben természetesen óvni kell az újszülöttet mindentől, de nem lehet a végtelenségig sterilezni a cumikat, eltiltani a rokonokat vagy letörölni az ágyrácsot, ha véletlenül valaki hozzáért. Első gyermekes anyukaként nekem is voltak elképzeléseim, de gyorsan és észszerűen felülírtuk ezeket. Egy hetesen levegőztettük, két hetesen már sétálni vittük a babát és jöttek a rokonok óvatosan látogatni, az első oltás után (illetve a 2., mert az elsőt a kórházban megkapta) felkerekedtünk mi is rövidebb utakra, négy hónaposan pedig már fürdött a Balatonban. A cumit kb. fél éves koráig sterileztem napi szinten, majd egyre ritkábban és a ruháit is kb. egy éves korig mostam külön programban és érzékeny bőrre való mosószerrel. A legnagyobb hangsúly véleményem szerint a megelőzésen van, azaz az újszülött bőrét a kezdetektől olyan minőségi készítménnyel szabad fürdetni és naponta ápolni, ami nem irritálja és ápolja, így még akár az is kivédhető, hogy eczemás vagy kiütéses legyen. Természetesen, ha a gyermek szülei allergiásak, érzékeny bőrűek, a gyermek is atópiás hajlamú, esetleg tejérzékeny, egy éves korig legalább szükséges a diéta és a fokozott odafigyelés, de szerencsére nálunk ilyenről nem volt szó. 

Egy megosztó kérdés, Ön naponta fürdet, vagy a heti 2-3 naponta való fürdetést támogatja?

A kezdetektől naponta fürdetünk, ez nálunk családi program, a napirend része.  Ezalatt természetesn nem hosszas, áztató jellegű fürdőzést értek, hanem újszülött korban 2-3 perces mártózást és óvatos áttörlést, majd ahogy a gyermek egyre jobban igényli, 5-10 perces pancsolást. Igenis szükség van a pelus alatt összegyűlt szennyeződések eltávolítására, vagy a fogzás okozta nyáltenger lemosására, nem is beszélve arról, amikor már eszik a gyermek és a fülében is spenót van. 

Mit gondol a választható oltásokról, Ön miket adatott be a gyermekének a kötelezők mellett?

Nagyon fontosnak találom az oltásokat és szinte az összeset beadattam, kezdve a Rotával, a C-típusú agyhártyagyulladás ellenivel, illetve a bárányhimlő ellenit is. Még a B típusú agyhártyagyulladás elleni van, de azt két évesen szeretném beadatni, úgy ahogy a kullancs elleni oltást is 3-4 éves korban, amikor már jobban tudunk kirándulni. 

Ezek szerint nem Ön adja be az oltásokat. 

Természetesen van házi gyermekorvosunk nekünk is, és Ő adja be az oltásokat. Kivétel a bárányhimlő elleni, mert azokat (sajnos) én adtam be, így jött ki. Be kell valljam, nagyon rossz érzés volt megszúrni a gyermekemet, de a cél szentesíti az eszközt, most, hogy mindenki bárányhimlős a környezetünkben, szerencsére nekünk nincs aggodalomra okunk. 

Milyen 3 tanácsot adna egy várandós anyukának?

Orvosi tanácsom, hogy próbáljuk higgadtan kezelni a kialakult helyzeteket! Például a láz nem halálos betegség, csak egy tünet és nem kell feltétlenül gyógyszeres megoldás után nyúlni minden esetben, a gyermek általános állapota az elsődleges vezérfonal. Egy vírusfertőzés kapcsán megengedhető 2-3 napos lázas epizód és NEM az antibiotikum a megoldás minden gyermekbetegségre. Hányszor hallottam már szülőktől, hogy az orvosuk véleménye szerint csak egy kis torokfájós vírus a betegség oka és antibitikumot kell szedniük?! A vírusra nem alkalmazható antibiotikum és ezt most már szerencsére a szülők is kezdik átlátni! A következő, hogy a három hónapos kor alatti csecsemőket vegyük sokkal komolyabban, ha bármi nyugtalanít bennünk, vigyük orvoshoz, nincs felesleges orvosi vizit ebben az életkorban! És végül, ne hasonlítsuk sem magunkat, sem a gyermekünket másokhoz, minden gyermek fejődési üteme egyéni! A most divatos fejlesztésekkel érdemes óvatosan bánni, mert indokolatlan esetben alkalmazva később beigazolódhat, hogy csak kárt okoztunk az idegrendszer túlpörgetésével és többre mentünk volna, ha csak türelemmel várunk. 

Kérdezzen orvosainktól a nap 24 órájában: Megnézem a csomagajánlatokat!