Az influenza az egész világon előforduló, igen fertőző betegség, mely évről-évre tömeges megbetegedéseket okoz. A betegség tipikusan az őszi-téli hónapokban fordul elő, 6-8 hétnél ritkán tartanak tovább, de októbertől-áprilisig számíthatunk megbetegedésre. A magyarországi influenzajárványok általában január második felében kezdődnek.
Milyen tünetei vannak a „valódi” influenzának?
Sok félreértés övezi magát a megbetegedést, hiszen a hétköznapi szóhasználatban influenzaként emlegetnek szinte minden légúti hurutképződéssel és lázzal járó fertőzést. Ezeket azonban legtöbbször más víruscsaládba tartozó kórokozók okozzák és nincs közük a valódi influenzához.
A valódi influenza ugyanis nem légúti tünetekkel, hanem lázzal, hidegrázással, igen rossz közérzettel, fej-és izomfájdalommal, gyengeséggel, álmossággal kezdődik. Ezeket a tüneteket a torokban kaparó érzés, esetleg száraz köhögés követi, és a hurutos tünetek csak később jelennek meg.
Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakran nem a típusos tüneteket mutatja a megbetegedés, így a diagnózis szokványos fizikális vizsgálattal nehéz, leginkább az aktuális járványügyi helyzet figyelembevételével lehetséges. Kisgyermekeknél bevezető tünet lehet az álmosság, elesettség, izomfájdalmak. Ezt követően gyakran magas lázzal kísért hörgőgyulladás (bronchitis) alakul ki, hurutos köhögéssel, illetve krupp-szerű tünetek is jelentkezhetnek. Csecsemőkorban a hurutos köhögés gyakran teljesen hiányzik, vagy hurutos tünetek után, száraz, húzó jellegű légzés, köhögési rohamok jelentkeznek a szamárköhögés képét utánozva. Előfordulhat émelygés, hányás, hasmenés is.
Az influenzának ritkán súlyos szövődményei is lehetnek. Maga a vírus okozhat tüdőgyulladást, agyvelőgyulladást, szívizomgyulladást. Az elsődleges, virális tüdőgyulladás elsősorban az immunkárosodott személyeket veszélyezteti, de előfordulhat kockázati faktorok nélkül is, általában a fiatal felnőtt korosztályban, de veszélyeztetettek a várandós anyák is!
Mi okozza a betegséget?
A betegséget vírus okozza, tehát antibiotikummal NEM gyógyítható, azoknak nincsen rá hatása.
Ugyanakkor a vírus légúti nyálkahártyát károsító hatása teret adhat másodlagos bakteriális fertőzéseknek, amikre viszont az antibiotikum a megoldás. Ilyen fertőzések lehetnek a gennyes torok-, középfül-, tüdőgyulladás. A hosszan tartó magas láz, elhúzódó produktív köhögés, fülfájás, emelkedett gyulladásos paraméterek jelezhetik ennek előfordultát.
A vírus állatokat és embereket is képes egyaránt megbetegíteni. Egyes állatok közvetítőként is szerepelhetnek (pl.: a sertés a szárnyasokból származó vírusok esetén), illetve a fertőzés forrásai is lehetnek (pl.: sertés, szárnyasok pl.: 2009-es sertés influenza, azaz a H1N1)
Hogyan terjed a fertőzés és mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A betegség emberről emberre cseppfertőzéssel, a légutakon át kerül a szervezetbe. A lappangási idő 1-5 nap, tehát a fertőzés után hamar jelentkeznek a tünetek. A betegség lefolyása általában 8-10 nap, ez alatt az idő alatt a beteg üríti is a vírust. Az 1 m-en belüli kontakt már nagy fertőzésveszéllyel jár. A váladékkal szennyezet kezek és tárgyak is terjesztik a fertőzést.
Nagyon fontos, hogy a járványos időszakban különösen ügyeljünk az általános higiéniás szabályok betartására. Ilyen a rendszeres kézmosás, nem csak az általános szabályoknak megfelelően, hanem orr- és arcpiszkálás után is. Ha tüsszent, vagy köhög a gyermek, tegye a szája elé a kezét, vagy használjanak zsebkendőt, ha mód van rá, utána szintén kézmosás történjen. Ezen kívül törekedjünk a vitamindús, teljes étrend biztosítására, ennek hiányában illetve igény szerint plusz vitaminok adására.
A helyes diagnózis jelentőségét leginkább az adja, hogy a zárt gyermekközösségek jellemzően teret adnak a vírus gyors terjedésének, és a gyermekek gyakran azok, akik hazatérve megbetegítik családtagjaikat, köztük a gyenge immunrendszerű idősebb rokonokat is, akiknél a betegség súlyos szövődményekkel járhat.
Mivel a pontos diagnózis nehézkes, leginkább a vírus típusos előfordulási idejére támaszkodhatunk, így célszerű, ha a szezon ideje alatt a lázas, beteg gyermek kerüli a találkozást az idős, krónikus beteg családtagokkal, ha ez megoldható, ha nem akkor pedig szájmaszk használata javasolt.
Hogyan kezelhető a betegség?
Az influenza kezelése rutinszerűen elsősorban tüneti. Gondoskodni kell a lázcsillapításról, melyre a gyermekkorban alkalmazható szinte valamennyi lázcsillapító használható. Fontos azonban, hogy acetilszalicilsav tartalmú készítményt (pl.: Aspirin, Kalmopyrin) TILOS adni az influenzás gyermeknek, mert súlyos, zavartsággal és májkárosodással járó, gyakran halálos kimenetelű szövődmény léphet fel (ún. Reye-szindróma). A gyógyszeres készítmények kiegészíthetők hűtőfürdővel, hűtő borogatással.
A láz és esetenként hasmenés miatt nagyon fontos a bőséges folyadékpótlás, hiszen ilyenkor a gyermek könnyen kiszáradhat. Ilyenkor nyugodtan megengedett a mézes, citromos tea, a mézben lévő cukortartalom kifejezetten jót tesz az étvágytalan, legyengült gyermeknek. A bőséges étkezést ne erőltessük, a könnyű, folyadékban dús ételeket, leveseket, főzelékeket részesítsük előnyben.
Emellett biztosítsuk a gyermek nyugalmát, pihenjen sokat, a megerőltető fizikális tevékenységet mindenképpen kerülje! Lázas betegség esetén többet is alhatnak a gyermekek a szokottnál, ettől önmagában nem kell megijedni, de ha az alvások között is bágyadt, nehezen vonható kontaktusba, vagy kifejezetten elesett állapotú, mindenképpen orvoshoz kell fordulni!
A vitaminpótlás segíthet a betegség mihamarabbi átvészelésében. Ilyen esetben a legjobb a C-vitamin, kiegészítve D-vitaminnal, a B-vitaminok pedig az étvágy növelésében játszhatnak szerepet, így kombinált készítményt is lehet alkalmazni.
Ha súlyos hasmenés, hányás jelentkezik, a lázat nem tudjuk csillapítani, légzési nehézségek lépnek fel, vagy a gyermek állapota napok alatt nem javul, esetleg állapotromlás lép fel ismételt orvosi vizit javasolt!
Kifejezetten influenza vírus ellen ható gyógyszeres készítmények is léteznek, melyek adhatók gyermekkorban, de csak a betegség kezdeti szakaszán és csak speciális esetekben.
Az influenza védőoltás
A prevenció leghatásosabb módja az influenza oltás felvétele, melyre már 6 hónapos kortól mód van. Az oltás szövődmények szempontjából magas rizikócsoportba tartozó gyermekeknek ajánlott. Ide tartoznak pl.: a krónikus szív-, légúti-, vagy anyagcsere betegségben szenvedők, illetve a tartós szalicilkezelésben részesülő gyermekek. Krónikus betegség meglétekor érdemes konzultálni a gyermek háziorvosával az oltás szükségességéről.
Az influenza vírusok nagyon hatékonyan képesek átalakulni, ezért nem létezik egyetlen jól működő vakcina, az érintett személyeknél általában minden influenza-szezon előtt újabb oltás szükséges.
Szerző: Dr. Krenács Dóra
Források
- Maródi László: Gyermekgyógyászat (2013)
- Ludwig Endre, Szalka András: Infektológia (2009)
- http://heimpalkorhaz.hu/blog/faq/az-influenzarol/