Egy újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. Egy részről az anyai ösztönök irányítják a teendőket, de érdemes néhány alapvető ápolási kérdést átbeszélni.
Bőrápolás
A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. A születést követően már érdemes hypoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi eczemás bőrelváltozások is megelőzhetők. A gyermekorvosok által gyakran favorizált „gyógyszertári fürdető” valójában alkalmatlan és akár káros is lehet az újszülöttek ápolására. Csak két összetevőt emelnék ki, cetil-sztearil-alkoholt és metil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, melyek helyi bőrreakciókat és akár a későbbiekben jelentkező allergiás bőrtüneteket is okozhatnak. Tehát hagyjuk a régi berögződéseket és az újszülött bőrét olyan készítménnyel ápoljuk, ami valóban alkalmas rá (pl. La Roche-Posay Lipikar termékcsalád vagy Bioderma kozmetikumok).
Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor magam részéről a napi rendszeres, néhány perces lemosást javaslom. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől. A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani. Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémezhető is. Sok baba megnyugszik a vízben és az azt követő krémezés, masszázs segít az ellazulásban, jó alvásban is.
Javasolt fürdőszoba hőmérséklet: 25-28 C
Vízhőmérséklet: 37-37,5 C (idővel csökkenthető 34-35 C-ra)
Köldökápolás
A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek. Amennyiben szennyeződés történt, mossuk le tiszta vízzel, illetve ha a terület váladékozik, bőrpír jelentkezik, Octenisept-es fertőtlenítés szükséges naponta 1x.
NE használjunk alkoholt, jódot és hintőport a gyermek köldökére!
Orvoshoz abban az esetben kell fordulni, ha a gyermek lázas, köldöke bűzös, váladékos, jelentős bőrpír van, illetve ha a köldök 3 hét alatt sem esett le, ebben az esetben fennáll az immunbetegség gyanúja, mely kivizsgálást igényel!
Fütyi kérdés
A kisfiúk fitymáját NEM SZABAD hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Így tökéletesen tisztítható a terület és idővel az élettani letapadás magától oldódni fog (akár 5 éves korig megengedhető a várakozás)!
Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt. Orvosi vizsgálatnak, státusznak NEM része a fityma erővel való hátrahúzása, mert ezzel berepedés, vérzés, későbbi hegesedés történhet, illetve a gyermeknek fájdalmat okoz!
Öltöztetés
Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni. Az újszülöttek akrái (kezek, lábak) gyakran hűvösek, ez alapján nem megítélhető, hogyan érzi magát.
Levegőztetés, látogatás
Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket! A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen. 2 hónapos korig, azaz az első kötelező oltásokig nem érdemes a nagyobb családdal találkozni és közeli hozzátartozók is csak messziről nézzék a gyermeket az első hetekben. A szigorú kézmosás az újszülött és csecsemőkorban mindig követelmény a látogatók részéről!
Altatás
Az újszülött altatása a napi ruti nagyon fontos része. Nem szükséges egész nap görcsösen tartani az időpontokat, de a fürdetés és altatás idejét érdemes tartani. Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír. Abban az esetben, ha a csecsemőnél a hason alvás mellett döntünk, érdemes légzésfigyelőt alkalmazni, és az újszülött újraélesztéssel tisztában lenni!
Az alvászavarokkal az „Álomország tengerpartján” blog cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Táplálás
A táplálás kérdése túlmutat a jelen összefoglalónkon, így részleteibe nem kívánunk belemenni. Az anyatejes táplálás fontosságát azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (iszsz) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony. Az első hétre a gyermek napi folyadékigénye kb. 150 ml/kg-ra tehető, amit az étkezések alkalmával 24 óra alatt visz be: így pl. egy 3,8 kg-os, egy hetes újszülött napi igénye 570 ml, amit ha 8x eszik, kb. 70 ml-nek felel meg egy alkalomra. Ezt persze rugalmasan kell kezelni, lesz olyan amikor a baba 100 ml-t szopik, majd következő alkalommal csak 50 ml-t kér. Az anyatejes táplálást érdemes forszírozni, még ha kezdetben nehézségek is adódnak, erre kiválóan alkalmas szoptatási tanácsadó felkeresése vagy a védőnővel való konzultáció, esetleg a nyelv lenövésére gondolni, ha a baba ügyetlen, mert ez is gyorsan orvosolható. Azonban, ha a gyermek súlya esik, folyamatosan szopik és szoptatás után is keservesen sír, nincs elég vizeletes pelenka, tápszeres kiegészítést szükséges alkalmazni.
Vitaminok
D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott. Beadása kiskanállal egy csepp lefejt anyatejben vagy a gyermek szájába közvetlenül cseppentve elfogadott.
K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget. Anyatejes babáknál a hozzátáplálás indulásával a bélflóra összetétele megváltozik, a „jótékony” bélbaktériumok már képesek a K-vitamin előállítására, így nekik 4-6 hónapos korig szükséges a K-vitamint pótolni.
Rutinszerűen egyéb készítmény, vitamin adása nem szükséges az egészséges újszülöttnek, csecsemőnek.
Szerző: Dr. Tajti Zsanett
Forrás:
Cseh Á., Krivácsi P., Szabó Attila: Mit tegyek, ha beteg a gyermekem?
Uptodate: Overview of the routine management of the healthy newborn infant
Képek: Pixabay