Orrvérzés

Gyermekkorban gyakori panasz azonban pubertás kor után ritkábban fordul elő. 

Kép forrás: Canva

AZ ORRVÉRZÉS LEGGYAKORIBB OKAI 

Eseti orrvérzés hátterében általában találunk valami kézzel fogható okot, ami kiválthatta az orrvérzést. Ilyen lehet minden olyan esemény mely az orrnyálkahártya sérülését, kiszáradását idézi elő. 

Felső légúti fertőzéseknél a nyálkahártya duzzadt, sérülékenyebb, az erek tágabbak, így könnyebben alakulhat ki orrvérzés. Ilyen esetben az orrcseppek nyálkahártya szárító hatását is fontos kiemelni. Elhúzódó és túlzott orrcsepp-használat gyakori oka az orrvérzéseknek. Orrszívás kapcsán is sérülhet az orrnyálkahártya, az ezt kísérő vérzés, hacsak nem súlyos mértékű, általában külön ellátást nem igényel. 

Ugyancsak gyakrabban fordul elő orrvérzés a téli időszakban, egyrészt a kinti hideg levegő, másrészt a fűtési szezon kezdetével a benti levegő is szárító hatású. Ilyenkor érdemes gondoskodni a gyerekszoba párásításáról, egyéb kiegészítő kezelésről arra hajlamos gyermekek esetében.

Külső mechanikai behatás is gyakran okoz nyálkahártya sérülést, ilyen például az orr piszkálása, erőszakos tisztogatása. Az orrot ért ütések kapcsán könnyen sérülnek a nyálkahártya erek. Ha a sérülés kapcsán az orrvérzést az orr eldeformálódása, duzzadása, fájdalma kíséri az törésre utal, ilyenkor minél hamarabb orvosi ellátás javasolt a későbbi egészségügyi (orrsövény-ferdülés) és esztétikai problémák elkerülése miatt. 

Az orrba került idegen test is okozhat orrvérzést. Különösen kisgyermekek szeretnek kísérletezni különböző dolgok orrlyukba dugdosásával, így, ha korábban elő nem forduló, egyoldali, nem szűnő és rövid időn belül ismétlődő orrvérzést, emellett féloldali orrdugulást tapasztalunk gyermekünknél, mindenképpen bele kell nézni a gyermek orrába, és ha látunk is valamit érdemes szakemberre bízni annak eltávolítását! Ha sokáig marad az orrban az idegen test fertőzés alakulhat ki, ennek tünete a bűzös váladékozás, súlyosabb esetben általános tünetek mint láz, elesettség kísérik, ilyen esetben sürgős orvosi ellátásra van szükség! 

A krónikus orrnyálkahártya-gyulladás, mely leggyakrabban allergiás eredethez köthető szintén fokozza az orrvérzés kockázatát. Ehhez az egyéb mechanikai hatások, mint a rendszeres tüsszögés és orrfolyás szintén hozzájárulnak. A krónikus gyulladás kapcsán az orrban kóros nyálkahártya növekmény ún.: polyp alakulhat ki, mely fokozott vérzékenységgel bír. A polyp eltávolítását fül-orr gégész végzi. Allergia esetén antihisztamin vagy szteroid tartalmú orrspray-k alkalmazása sokat segíthet. 

Az orrsövény ferdülése vagy az orrmandulák túltengése esetén a levegő turbulens áramlása jön létre az orrban, ami miatt szintén sérülhet a nyálkahártya. 

Ha alacsony nyomású környezetben vagyunk (barotrauma) pl.: nagy magaslatok, könnyebben eleredhet az orrunk vére. Ilyen esetek általában hegyvidéki túrázás kapcsán fordulhatnak elő. A fizikai aktivitás okozta vérnyomás emelkedés is hozzájárul a folyamat kialakulásához. 

Az orrban önálló anatómiai rendellenességként is lehetnek tágabb hajszálerek, mely állandó vérzésforrásként vannak jelen, de krónikus nyálkahártya irritáció hatás eredményeként is létrejöhetnek. 

AZ ORRVÉRZÉS OKAI AZ ORRON KÍVÜL

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem az orrvérzés okai nem csak az orrban keresendők, hanem a szervezet egészét érintő, akár igen súlyos betegségek is állhatnak a háttérben! 

Ilyenek lehetnek a vérkép különböző eltérési, melynek hátterében véralvadási zavarok, vagy akár leukaemia, egyéb csontvelői betegség, összetettebb tünetek esetén máj- vagy veseelégtelenség is állhatnak.

Magasvérnyomás betegség is állhat ismétlődő orrvérzés hátterében. 

Az orrvérzés bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet pl.: Aspirin, véralvadásgátlók. 

MIKOR KELL KIVIZSGÁLTATNI A GYERMEKET?

Ha az orrvérzés rendszeresen, akár heti több alkalommal előfordul és/vagy hátterében nem találunk kiváltó okot vagy azokat megszűntettük mindenképpen érdemes részletesebben kivizsgáltatni a gyermeket. Kétéves kor alatti jelentkező külső behatás nélkül jelentkező orrvérzést mindenképpen ki kell vizsgálni!

Ennek során ellenőrizni kell a gyermek vérképét, szükség esetén kiegészítve egyéb laborvizsgálatokkal pl.: máj- és vesefunkció, véralvadási faktorok. 

Fül-orr-gégészetre is mindenképpen érdemes elvinni a gyermeket, hiszen a rendszeres orrvérzés hátterében leggyakrabban ilyen irányú ok keresendő. 

Ha a koponyatraumát orrvérzés kíséri, akkor is mindenképpen orvoshoz kell vinni a gyermeket!

Kép forrás: Canva

HOGYAN JÁRJUNK EL ORRVÉRZÉS ESETÉN?

1. Hajtsuk ELŐRE a gyermek fejét

2. Gyakoroljunk nyomást 2 oldalról az ORRCIMPÁKRA,

így a vér az orrban marad, ami nem baj, hiszen a kialakuló alvadék tamponálja a vérző eret, ami jó hatású. Az orrvérzés csillapítása mindig ülő vagy álló helyzetben történjen. 

Ha kb 10. percen belül nem szűnik így az orrvérzés, akkor sürgősen orvos felkeresése javasolt!

Amit nem szabad tenni: Nem szabad ismételt orrfújásra bírni a gyermeket, hiszen az csak ront a helyzeten. Ugyancsak tilos orrszívót használni. A fejet nem érdemes hátra hajlítani, hiszen így a légutakba kerül a váladék, mely veszélyes is lehet, illetve a lenyelt vér rosszulléthez vezet. Az orrnyereg szorítása sem szükséges. Ne feküdjön a gyermek, hiszen így továbbra is fennáll a vér légutakba kerülésének veszélye és több vér is áramlik az érintett területre. A „népi gyógymódoknak”, mint az egyik kéz levegőbe emelése vagy a tarkó jegelése szintén hatástalan. 

Ha a vérzés megszűnt, figyelni kell arra, hogy ne piszkálja a gyermek az orrát, kerülje az erős orrfolyást, ne emeljen nehezet.

AZ ORRVÉRZÉS CSILLAPÍTÁSA A RENDELŐBEN

A gyermekorvosi rendelőben lehetőség van vérzéscsökkentő készítménnyel átitatott tamponálása, mely egyes esetekben segít a vérzés megszűnésében. Ha így nem szűnik a panasz fül-orr-gégész bevonása szükséges. 

A VÉGSŐ MEGOLDÁS

Ha az orrvérzés hátterében kimutatható valamilyen anatómiai rendellenesség pl.: orrpolyp vagy gyakrabban egy tágult hajszálér csomó a nyálkahártyán akkor fül-orr-gégészeti műtétre kerül sor.

Lehetőség van a kitágult erek „kisütésére” ez az úgyn. elektrokauterizáció, mely általában megszünteti a panaszokat. A beavatkozás után általában 1 hét alatt meggyógyul a seb. Ez idő alatt tartózkodni kell a mechanikai behatásoktól, az erős orrfújásról. 

Ha idegen test van a gyermek orrában, szintén fül-orr-gégészeti ellátásra van szükség. A szakember az orr idegentest eltávolítása előtt a nyálkahártyát gondosan érzésteleníti, azután vizsgálattal és óvatos szondázással megállapításra kerül az idegen test pontos helye, majd steril vízzel történő átmosással, csipesszel vagy szívással távolítják el az idegen testet. 

Érdemes a nyálkahártya gyógyulását elősegíteni hámosító kenőccsel. Az orrüreg mélyére úgy juttassunk kenőcsöt, hogy szorosan összesodrunk egy vékony papír zsebkendő csíkot, és körbe kenjük a hámosító kenőccsel, majd azt óvatosan helyezzük az orrba, ügyelve arra, hogy kilógjon a vége, hogy könnyedén ki tudjuk venni. Naponta többször javasolt a kenőcsözés, mert így a sérülés helye néhány nap alatt teljesen begyógyul.

KIEGÉSZÍTŐ KEZELÉSI LEHETŐSÉGEK

Ha a nyálkahártya krónikus gyulladás, vagy valamilyen nem egyszerűen megoldható probléma miatt vérzékeny, akkor érdemes kiegészítő kezeléseket alkalmazni, melyet otthon is könnyen elérhetőek.

A C-vitamin segíti a kötőszövet erekbe épülését, így erősíti az erek falát.

Léteznek olyan készítmények, melyek segítik az orrnyálkahártya nedvesítésé ilyen pl.: Rinopanteina orrspray vagy orrkenőcs. 

A levegő párásítása akár egy vízzel teli edény fűtőtestre helyezésével, vagy párásító készülékkel, mely segít, hogy ne essünk át a ló túloldalára, hiszen az is problémákat okozhat lásd: penészedés. 


Szerző: Dr. Krenács Dóra