Vérszegénység

A vérszegénység (anaemia) a keringő vörösvértestek mennyiségének és oxigénszállító kapacitásának csökkenése. Mértékét a vörösvértest szám, a hematokrit (Ht, Htk vagy Hct) és a hemoglobin (Hgb vagy Hb) érték jellemzi. 

A vérképben ezek az értékek életkor szerint változnak. Az újszülöttek esetén magasabb Htk és Hgb jellemző. Később, 2-3 hónapos korra nagyfokú csökkenés várható, mely teljesen élettani, a magzati hemoglobint tartalmazó vörösvértestek pusztulásával van összefüggésben (fiziológiás csecsemőkori vérszegénység). A felnőttkorra jellemző normál értékeket kb. 12 éves korra érik el a gyermekek.



Főbb csoportosításuk a vörösvértestek mérete alapján történik, így megkülönböztetünk kis- (ún. mycrocytaer), nomál- (normocytaer), és nagyméretű (macrocytaer) vörösvértestekkel járó formákat.

Mycrocytaer anaemia esetén a vörösvértestek az átlagosnál kisebbek (laborvizsgálatban ezt az ún. MCV alacsony mértéke jelzi). Ennek leggyakoribb példája a vashiányos anaemia. A gyermekkori vérszegénységek kb. 90%-a sorolható ide.

A VASHIÁNY ÉS A VÉRSZEGÉNYSÉG

A vas sokrétű szerepe 

A vas elengedhetetlen a normál vörösvértest képzéshez, az oxigént a szervekhez szállító hemoglobin felépítéséhez. Emellett fontos a megfelelő izomműködéshez, a normál immunrendszer kialakulásához és fenntartásához. Az idegrendszer megfelelő fejlődésében betöltött szerepe igen jelentős.  Ezzel magyarázható, hogy a csecsemő- vagy kisgyermekkorban tartósan fennálló vashiányos állapot – és az ebből eredő vashiányos anémia – negatív hatással van a mentális teljesítményre, melyhez viselkedési zavarok, tanulási nehézségek és szorongás is társulhatnak. 

Hogyan hasznosul a vas a szervezetben?

A vas felszívódása egy bonyolultan szabályozott folyamat. A többlet vas bevitele nem jelent automatikusan magas szérum vasszintet, ugyanis ha a vasraktárak telve vannak, egy gátló fehérje blokkolja a bélből való felszívódást. Tehát ilyenkor –dacára a vérben mért alacsony mennyiségben –hiába pótoljuk a vasat, az nem fog felszívódni, a beadott mennyiség a széklettel távozik.

A C-vitamin elősegíti a vas felszívódását így magas C-vitamin tartalmú ételek/készítmények vassal együtt történő beadása jó hatású lehet, ezt használják ki egyes multivitamin készítményeknél is (pl.: Robokid+vas). 

Gátolja a vas felszívódását a nagyobb mennyiségű tea fogyasztása, a túlzott rostbevitel, egyes fehérjék (a tehéntejben található kazein, az albumin, a szójafehérje) és egyes ásványi anyagok (réz, cink, mangán, foszfor, kálcium).

Mennyi a napi vasszükséglet gyermekkorban?

A napi elemi vasszükséglet átlagosan valójában 1-2 mg, de a táplálékból mindössze 5-15% szívódik fel, így ennek tízszeres mennyiségét kell bevinni. Az időre született, jól fejlett csecsemők életének első 4–6 hónapjában az extra vasigény nagyon alacsony. Féléves kortól azonban jelentősen nő az a vasmennyiség, amit a táplálékkal kell a szervezetbe juttatni. Általánosságban nincs szükség egy jól táplált csecsemő esetében vaskészítmény adására 6 hónapos kor után sem, csak oda kell figyelni arra, hogy a gyermek megfelelő mennyiségű vastartalmú élelmiszerhez jusson. Mivel az újszülött szervezetében lévő vasraktárak négyötöd részben a terhesség harmadik trimeszterében töltődnek fel, a koraszülött csecsemőknek extra vas adására van szükségük már a kezdetektől (átlagosan 2-4 hetes kortól).  A méhen belüli növekedési elmaradás is csökkent vasraktárakkal párosul. Kamaszkorban ismét megnő a vasszükséglet, különösen a rendszeresen sportoló fiataloknál illetve a menstruáló lányoknál. 


Milyen tünetei lehetnek a vashiánynak?

A vashiány legenyhébb formában még klinikai tünetekkel nem jár, ilyenkor véletlenszerű laborlelet hívhatja fel rá a figyelmet. Tünetek akkor keletkeznek, ha a vashiány tartósan fennáll, a vasraktárak kiürülnek és a vastartalmú biológiailag aktív molekulák –így a hemoglobin szintje is –csökken, így alakul ki a vashiányos vérszegénység. Ilyenkor csökkent a vér oxigénszállító kapacitása, a létfontosságú szervek nem jutnak elég oxigénhez így fáradékonyság, gyengeség, szédülés, fejfájás, szívdobogásérzés (palpitatio), ájulás alakul ki. Mivel a vérünk színét is a hemoglobin tartalom határozza meg, így ennek csökkenése következményes sápadtsággal jár. Hosszú ideje és lassan kialakuló vashiány esetén egyéb eltérések is megfigyelhetők, mint töredező körmök, száraz, durva bőr, hajhullás, szájzugi repedések, nyelészavar, égő, fájdalmas nyelv, gyomor sósav csökkenés, vagy különös ételek, esetleg nem élelmi anyagok (pl.: mész, föld, papír) megkívánása (ún. pica). Ezen kívül szellemi teljesítménycsökkenés, viselkedészavarok, hosszú távon mentális és testi fejlődési elmaradás jöhet létre, mely annál súlyosabb és kevésbé visszafordítható minél korábbi életkorban és minél tartósabban áll fenn a vashiányos állapot. Tartós vashiány esetén a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzések iránt is.

A vashiányos anaemiában a vérvizsgálat során alacsony hemoglobin, hematokrit, MCV és MCH értékek láthatóak. A szérum vas alacsony. 

FONTOS: Egy vagy némely értékek eltéréseiből nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, a laborleleteket mindig komplexitásukban kell értelmezni, ezt pedig minden esetben bízzuk szakemberre! Az alacsony vasszint nem automatikusan jelenti azt, hogy vaskezelés szükséges, ehhez a szérum vas szabályozásában szerepet játszó egyéb tényezők szintjét (ferritin, transzferrinszaturáció, teljes vaskötő kapacitás) is figyelembe kell venni! Bizonyos krónikus gyulladásos betegségekben a szérum vas lehet alacsony úgy, hogy az egyéb értékek a vasraktárak telítettségét jelzik. Ilyen esetben a vaspótlás nem oldja meg a problémát és annak felszívódása egyébként sem lesz megfelelő.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Enyhe vashiány hosszú távon fenntartott megfelelő diéta mellett spontán gyógyulhat. Ha a diéta nem elegendő, vaskészítmény adása oldja meg a problémát. A vaspótlást addig kell folytatni, míg a laboratóriumi vizsgálatban a vasraktárak telítettsége nem látszik, ez bizonyos esetekben hónapokat is igénybe vehet. Értelemszerűen a megfelelő terápiás válasz ellenőrzéséhez időszakosan ismételt laborvizsgálatra lehet szükség. Kialakult vashiányos vérszegénység esetén, bár egyszerűnek tűnik a kezelés fontos, hogy orvosi felügyelet alatt történjen olyan készítményekkel, melyekben a vas minősége és mennyisége pontosan ellenőrzött!

Milyen élelmiszerek adjunk gyermekünknek a megfelelő vasbevitel fedezésére?

Az anyatej kiváló vasforrás a csecsemő számára – igaz ugyan, hogy a női tej tényleges vaskoncentrációja kicsi, de a benne lévő vas biológiai hasznosulása nagyon jó– így normál esetben (egészséges csecsemő és anya) kiválóan alkalmas a vasszükséglet fedezésére az élet első fél évében.

A táplálékkal bevitt vasnak kb. 10-25%-a hemoglobinhoz kötve található meg. A hem vas felszívódása, így biológiai hasznosulása jobb, mint a nem hem vasnak (előbbinek 15%-a, utóbbinak csupán 5%-a szívódik fel). Hem vas főként a vörös húsokban (marha, sertés, vad), belsőségekben (máj) illetve kisebb mennyiségben a halakban, szárnyasokban, tojásban található meg. A növényekben a vas nem hem-kötésben van jelen.  Vasban gazdag növényi élelmiszerek pl.: mák, olajos magvak (pisztácia, kesudió) brokkoli, aszalt sárgabarack, szárazbab, spenót, sóska. 

Ezeken kívül érdemes olyan készítményekkel kiegészíteni a menüt, amiket speciálisan úgy fejlesztettek ki, hogy  optimális arányban tartalmazzák a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, így a nélkülözhetetlen vasat is (pl. gyerekital). A tehéntejben nagyon kevés a vas, ráadásul a túl korai tehéntej adás fokozza az allergia és a cukorbetegség kialakulását, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a kicsi 2-3 éves kora előtt ne fogyasszon rendszeresen tehéntejet! Másrészt a tehéntej korai életkorban adva gyakran idéz elő gyomor-, bélfali irritációt mely a vas csökkent felszívódásához, súlyosabb esetben enyhe, de krónikus tápcsatornai vérzéshez vezet, mely szintén vasvesztést eredményez. Ahhoz, hogy elkerüljünk a vashiányt, 1 éves kor felett helyettesítsük a tejet tejalapú gyerekitallal (ezekből a vas felszívódása akár 70%os is lehet).

Hogyan állítsuk össze a megfelelő vastartalmú étrendet kisgyermekünk számára?

Ahhoz, hogy kisgyermekünk számára megfelelő vastartalmú étrendet biztosítsunk, szüksége van napi 3 főétkezésre és 2 kisétkezésre. Mind a 3 főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) tartalmazzon állati eredetű fehérjét. Ez lehet tejalapú ital, tejtermékek vagy hús, húskészítmény. Ha tejalapú italt adunk pl. reggelire, akkor már nem szükséges felvágottat, vagy sajtot adni, viszont ha csupán teát, vagy gyümölcslét adunk inni, akkor mindenképp adjunk húskrémet, májkrémet vagy sajtot a reggelihez.



Lehetőség szerint a reggeli és vacsora alkalmával adjunk 2-2 dl tejalapú italt és ebédre húsféléket. Húsból az egyszeri adag 30-60 g. Emellett adhatunk még joghurtot, sajtot is, 20-30 g mennyiségben. Mivel a máj raktározza a vasat, ezért a belőle készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére a dietetikusok azt ajánlják, hogy heti 1 alkalomnál többször ne kapjon a gyermek májat!

Célszerű a vastartalmú élelmiszerek mellé magas C-vitamin tartalmú élelmiszert adni a jobb felszívódás elérése érdekében. Legnagyobb mennyiségben a gyümölcsökben, különösen a citrusfélékben található meg, de igen magas a paprika C-vitamin tartalma is. Minden nap 3 alkalommal adjunk zöldséget vagy gyümölcsöt. Szerepeljen naponta egyszer legalább a zöldség főzelék vagy friss zöldség formájában (pl. reggeli szendvics mellé paradicsom). A gyümölcsöket főként frissen reszelve, kis darabokra vágva adjuk, kerüljük a cukrozott befőtteket és gyümölcsleveket.


A B12-vitamin és a folsav hiánya

Ez esetben ún. macrocytaer anaemia jön létre. Ilyenkor vörösvértestek az átlagosnál nagyobbak (magas MCV), bennük a hemoglobintartalom (MCH) meghaladja az életkori normálértéket, de működésük nem megfelelő, gyorsan pusztulnak, így a vérszegénység tünetei alakulnak ki. 

A B12-vitamin (kobalamin) nélkülözhetetlen az idegrendszer normál fejlődéséhez és a vérképzéshez. Normál körülmények között a szükségletet a kiegyensúlyozott diéta fedezi. Az állati fehérjék a fő források, legtöbb a zsigerekben található. Az elégtelen B12-vitamin felvétel jellemzően a vegetáriánusok (főként inkább a vegánok) betegsége.

A gyomor nyálkahártyában termelődik egy fehérje (ún. intrinsic faktor) ami a felszívódást segíti elő a vékonybélből. Ennek hiánya eredményezi az ún. vészes vérszegénységet, mely főként az időskor betegsége, bár létezik egy ritka veleszületett betegség, mely a faktor veleszületett hiányát okozza. A vékonybél károsodás is elégtelen felszívódást okoz, ennek okai lehetnek a gyulladásos bélbetegségek, elhúzódó fertőzések, cukorbetegség bélfali szövődményei, bizonyos gyógyszerek stb.

A folsav a vérképzésen kívül számos biokémiai folyamatban játszik szerepet, nélkülözhetetlen a normál magzati fejlődéshez. Elégtelen bevitelt okozhat nemcsak a folsavban gazdag ételek (friss gyümölcsök, zöldségek) bevitelének hiánya, hanem azok túlzott hőkezelése is, ugyanis a vitamin hőre érzékeny. Felszívódása egy bélfali enzimhez kötött, így a bélfal károsodása (gyulladás, coeliakia, bélműtét utáni állapot stb.) szintén folsavhiányhoz vezethet. Bizonyos gyógyszerek tartós szedése folsavhiányos állapothoz vezethet pl.: egyes epilepszia kezelésében használatos gyógyszerek, ezért ilyen esetben mindenképpen javasolt konzultálni a kezelőorvossal esetleges folsav kiegészítéssel kapcsolatban.

B12-vitamin hiányában nem működik rendesen egy enzim, ami a folsavat megfelelő szerkezetűvé alakítja a vérképzéshez, így relatív folsavhiány jön létre, így a kettőt célszerű egyszerre pótolni.

A B12-vitamin hiányos anaemiához –mivel nagyon lassan, akár évtizedek alatt alakul ki –a betegek jól hozzászoknak, így csak súlyos esetben alakulnak ki a klasszikus tünetek, mint fáradékonyság, légszomj, sápadtság, gyors szívműködés. A képződött vörösvértestek sérülékenyek, szétesnek, ezeket a lép szűri ki, mely megnagyobbodik, a belőlük származó bomlástermék (bilirubin) miatt pedig a betegek bőre sárgás színű. Idegsejt hüvely károsodás miatt láb-, és kézzsibbadás, izomgyengeség, járási nehézségek alakulnak ki. Folsav hiányában a vérszegénységen kívül gyengébb immunrendszerrel is számolni kell. 

A folsavban gazdag ételek (spenót, sóska, saláta, brokkoli, spárga, avokádó) fogyasztása elfedheti a B12-vitamin hiány tüneteit, de ez csak átmeneti, nem pótolja a valódi B12-vitamint! A vastagbél baktériumok ugyan termelnek B12 vitamint, de mivel magasabb szakaszon szívódna fel, így a termelt mennyiség a bélsárral ürül. 

Kezelése B12 vitamin, folsav, valamint vas- (és C-vitamin), réz pótlással történik, hogy a fokozott vérképzéshez szükséges nyomelemek biztosítva legyenek a szervezet számára. Folsav pótlására számos étrend kiegészítő, vitamin, gyógyszer áll már rendelkezésre. Azonban célszerű inkább a megelőzésre törekedni!


Egyéb anaemia típusok

Számos egyéb oka lehet még a vérszegénységnek, mely egyrészt adódhat a vörösvérsejtek csökkent termelődéséből, másrészt fokozott pusztulásából valamint vérveszteség miatt. Csökkent termelődés hátterében állhatnak genetikai okok, vesebetegség, vagy rosszindulatú betegség csontvelői érintettsége, esetleg toxicus ártalmak. A vörösvértestek fokozott pusztulását szintén okozhatják genetikai betegségek (elégtelen enzimműködés, abnormális vérsejt alakok), illetve immunológiai folyamatok, fertőzések, lépmegnagyobbodás stb. Kezelésük a kiváltó ok függvényében történik.  


Szerző: Dr. Krenács Dóra


Források:

- http://www.shape.hu/13125_vashianyos_vasgyurok     

- www.pharmaonline.hu – A csecsemőkori vaspótlás jelentősége és főbb szempontjai

- https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/veszes_verszegenyseg_anemia/282?autorefreshed=1

- Tulassay Tivadar: Gyermekgyógyászat, 2016

- Maródi László: Gyermekgyógyászat, 2014