Reflux

Csecsemőkorban az etetéseket gyakran követik bukások, amikor az elfogyasztott anyatej, tápszer egy kis része a szájon keresztül távozik. Oka a nyelőcső-gyomor között lévő záróizom éretlensége, elégtelen működése. Megelőzhető, ha a baba étkezés során nem nyel levegőt, nem eszik mohón vagy egyszerre nagy mennyiségeket, etetés után pedig sokat tartják függőleges helyzetben (büfiztetik). 90 %-ban szerencsére a bukás egy éves korra megszűnik. 

Reflux betegségről abban az esetben beszélünk, ha a gyomortartalom visszaáramlása kórosan sűrűn vagy nagy mennyiségben történik a nyelőcsőbe, illetve a csecsemőnek panaszokat okoz (súlystagnálás, táplálkozási problémák, légúti panaszok, légzéskimaradás).

TÜNETEK

Gyakran az igazi bukás hiányzik és a szülők csak a gyermek nyeldeklésére, csuklására lesznek figyelmesek. Állandósulhatnak a felső légúti panaszok, orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés vagy köhögés is, melyet a visszacsorgó savas gyomortartalom irritáló hatása eredményez. A gyakori középfülgyulladások, orrmelléküreg gyulladások háttere is lehet reflux. Súlyos esetben a garat, nyelőcső felmaródhat és akár nyelészavar vagy fájdalom is társulhat a panaszokhoz – amit csecsemőkorban a fej hátrafeszítése, erős sírás tükröz, illetve félrenyelés, légzéskimaradás és bölcsőhalál is lehet ritka esetben a szövődménye. A kifejezetten refluxos csecsemő gyarapodása megállhat, fogyás jelentkezhet és a fejlődési üteme is lelassulhat. 

DIAGNÓZIS

  • Legtöbbször nem igényel műszeres vizsgálatot, klinikai tünetek alapján diagnosztizálható.
  • Hasi ultrahang vizsgálat, mely során étkezést követően nézik a kóros reflux mértékét illetve kizárható a pylorus stenosis, az alsó gyomorgyűrű szűkülete.
  • Nyelőcső pH mérés: A vizsgálat kapcsán az orron keresztül a nyelőcsőbe vezetett elektróda segítségével vizsgálják a reflux gyakoriságát, időtartamát és a visszaáramló gyomortartalom savasságát.
  • Nyeletéses röntgen vizsgálat: Kontrasztanyag lenyelése során vizsgálják a háttérben lévő anatómiai rendellenességeket, amik hajlamosíthatnak reflux betegségre.
  • Izotópos nyeletéses vizsgálat: Kis mennyiségű izotópot tartalmazó folyadékot itatnak a gyermekkel és ezáltal detektálják a reflux mértékét, gyakoriságát.
  • Endoszkópos vizsgálat

KEZELÉS

Legfontosabb a megelőzés, azaz a gyermek étkezésénél a „kevesebbet sűrűbben” elv alkalmazása, valamint a megfelelő büfiztetés. Emellett az ágy fejrészének kb. 30 fokkal történő megemelése is segíthet a refluxos panaszok enyhítésében. Antireflux tápszer, illetve normál tápszerbe szentjánoskenyérmag kivonatot tartalmazó tápszer adagolása is segítség lehet. Anyatejes babák esetén is kis lefejt anyatejet lehet sűríteni, de a szoptatást semmi esetre sem szabad elhagyni! Az anyatej gyorsabban ürül a gyomorból és kevésbé irritáló hatású, mint a tápszer! 

Kifejezett reflux esetén tejfehérje allergia gyanúja merülhet fel. Anyatejes babák édesanyjának étrendjéből ilyenkor ki kell zárni a tejet, tápszeres babáknál pedig speciális antireflux, hypoallergén tápszer alkalmazása, vagy nagy fokban hidrolizált, esetleg aminosav alapú speciális tápszer fogyasztása javasolt. 

Hasznos a gyermek ruházatánál a pocakot nem nyomó ruhácskákat előnyben részesíteni és a hordozást kipróbálni.


Szerző: Dr. Tajti Zsanett