Csókláz

A mononucleosis infectiosa megbetegedés laikus elnevezése „kissing disease”, azaz csókláz, ugyanis gyakran az első csókokkal fertőzik egymást a fiatalok.

A mérsékelt égövön felnőttkorra átlagosan a lakosság több mint 90 %-a átesik a fertőzésen, bár minden második esetben klinikai tünetek nélkül. 

Előfordulása 10 év alatt 1:1000 eset, 10-19 év között 6-8:1000 eset.

Kórokozója az Epsein-Barr-vírus (EBV), de a tünetegyüttes egyéb kórokozóktól (pl. CMV, Adenovírus, Toxoplasma, HIV) is kialakulhat, akkor ún. EBV-negatív mononucleosisról beszélünk. 

Az EBV az immunrendszerre erőteljes hatással bír, ún. B-sejt aktivációval járó immunmechanizmusokat indít el, a betegség legyűréséhez pedig megfelelő T-sejt válaszra van szükség. A EBV fertőzés szerepét számos tanulmány igazolta Burkitt lymphomában, Hodgkin-kórban, a poszttranszplantációs lymphoproliferatív szindrómában, továbbá gyakran halálos kimenetelű X-hez kötött lymphoproliferatív betegségben is. 

AZ EBV-fertőzés lappangási ideje 30-50 nap felnőttekben, gyermekekben pedig 10-14 nap.

TÜNETEK

A mononucleosis az esetek felében minden tünet nélkül, észrevétlenül, vagy enyhe hurut formájában lezajlik. A mononucleosis szindróma is teljesen jellegtelenül, általános tünetekkel kezdődik, mely akár 1-2 hétig is elhúzódhat: hőemelkedés, fejfájás, gyengeség, émelygés, majd ezt követően jelentkezik a jellemző tünetegyüttes: elhúzódó láz, szimmetrikus, főleg nyaki régióra lokalizálódó nyirokcsomó megnagyobbodás és a jellemző megjelenésű torokgyulladás (fehér lepedékkel a mandulákon). 

Mononucleosis infectiosa mandulagyulladás (Forrás: https://www.medicinenet.com)

Társulhat a lép (50-60 %) és a máj (35 %) megnagyobbodása és akár sárgaság (5-10 %) is kísérheti. Nagyon ritka szövődménye lehet a lép repedése illetve a hatalmas mandulák miatt a légút akadályozottsága, elzáródása. 

A betegség kezdetén 3-15 %-ban testszerte kiütések is megfigyelhetők, illetve a (tévesen) ampicillinnel vagy amoxicillinnel kezelt betegek 80 %-ában alakul ki kiütés az antibiotikum szedés 5-7. napján – ún. amoxicillin rash. 

Amoxicillin rash (Forrás: www.primehealthchannel.com)

Laboratóriumi eltérések lehetnek a fehérvérsejt szám emelkedése lymphocyta túlsúllyal és a májfunkciós értékek (transzamináz értékek) megemelkedése. A perifériás vérkenetben diagnosztikus az atípusos fehérvérsejtek (mononucleáris sejtek- innen a betegség elnevezése) jelenléte. 

DIAGNÓZIS

A klinikai kép mellett vírusszerológiai vizsgálatok végezhetők.  

KEZELÉS

Nincs specifikus kezelése, a pihenés és a tüneti kezelés az ellátás alapja. Antibiotikum alkalmazásának nincs létjogosultsága! Súlyos esetben szteroid adása mérlegelhető a légúti akadályozottság miatt. 

Hogyan különböztethető meg a valódi gyógyszerallergia illetve az amoxicillin rash?

Az amoxicilin rash a gyógyszerhasználat (aminopenicillinek, ritkábban cephalosporinok) 5-7. napja között jelentkezik, jellemzően a mellkason, hason és a háton, ritkábban a végtagokra terjedően. Kisebb átmérőjűek, szimmetrikus, rózsaszín megjelenésűek.  Ez lényegében késői típusú allergiás reakcónak fogható fel, ártalmatlanok és az allergia 6-12 hónapon belül kialszik. A gyógyszerallergia kiütései gyorsabban jelentkeznek, a bevételt követő 1-2 órában és csalánkiütésnek megfelelő megjelenésűek, viszketnek. Súlyos esetben anafilaxiás reakció tünetegyüttese is felléphet. 


Szerző: Dr. Tajti Zsanett


Forrás:
Ludwig Endre – Infektológia
Tulassay Tivadar – Klinikai Gyermekgyógyászat, 2016
Uptodate: Hivatkozás