Az agy egy igen sérülékeny, puha szövet, melyet a kemény koponyán belül folyadék vesz körül. Ez a folyadék lehetővé teszi, hogy az agy egy bizonyos tartományon belül, következmények nélkül mozoghasson. Azonban hirtelen erőbehatás során a szokásosnál nagyobb mértékű elmozdulás történik, az agy a koponya kemény falához ütődik, mely a koponyán belüli erek szakadásához, az agyállomány különböző mértékű sérüléséhez vezet.
Az aktív, izgő-mozgó és veszélyt nem ismerő gyermekeknél igen gyakran lehet a fejet ért traumákra számítani, azonban szerencsére általában banális baleset kapcsán kialakuló könnyű sérülésről van szó.
Forrás: Pixabay
Hogyan ítélhető meg, hogy könnyű sérülésről van-e szó?
Ez egy igen nehéz kérdés, mely sokszor nem csak a szülőknek, de az egészségügyi ellátó személyzetnek is komoly frusztrációt okoz. Figyelembe kell venni, hogy bizonyos agysérülések csak bizonyos idő elteltével járnak tünetekkel, így a kezdeti jó általános állapot után sajnos még nem nyugodhatunk meg.
Bár leggyakrabban könnyű sérülésekkel lehet számolni, melyek nem járnak maradandó következményekkel, a baleseti halál és rokkantság hátterében leggyakrabban a súlyos koponyasérülések állnak. Azonban vannak bizonyos tényezők, melyek nyújtanak bizonyos támpontot a sérülés megítélését illetően, ezek az alábbiak:
A baleseti mechanizmus – avagy mi történt a gyermekkel és a kobakjával?
Beszélhetünk úgyn. alacsony és magas energiájú sérülésekről, ezt az alapján különítjük el, hogy milyen mértékű erőbehatás érte a koponyát a baleset során.
Alacsony energiájúnak számít, ha pl.: a gyermek beütötte a fejét az ajtófélfába, székbe, ágytámlába, ágyról esett le stb. tehát a szokványos háztartási balesetek kapcsán kialakult sérülések. Ha szaladgálás közben elesik az is ebbe a kategóriába sorolható. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen esetben hátradőlhetünk, hogy akkor semmi baj nem lehet a gyermekkel, csak nem szükségszerűen jelenti azt, hogy azonnali orvosi beavatkozásra van szükség. Természetesen egyéb körülmények, mint hogy mire esett a gyermek (pl.: beton, szőnyeg, járólap stb.) vagy, hogy kezével tompított-e az esésnél, vagy teljes mértékben a koponyán „landolt” árnyalhatják a szituációt.
Magas energiájú sérülésnek számítanak a közlekedési balesetek (kerékpáros, autós), a testmagasság kétszereséről illetve annál magasabbról történő esés (nem csak akkor, ha közvetlen a fejére esik!), a sí-, korcsolya-, lovasbalesetek. Ilyen esetben a mentőszolgálat azonnali értesítése javasolt!
Nagyon jelentős, hogy a balesetet látta-e felnőtt vagy egyéb kompetens személy pl.: idősebb gyermek. A balesetet elszenvedő gyermek gyakran nem tudja elmondani, hogy pontosan mi is történt, ez adódhat életkori sajátosságokból, a baleset következtében kialakult amnéziából vagy az ijedtségtől stb. Ha nem tisztázhatóak pontosan a baleset körülményei, de a gyermeken fejsérülés nyomait látjuk, vagy arról számol be, haladéktalanul forduljunk vele orvoshoz!
Milyen a gyermek tudatállapota?
Ha a gyermek a baleset kapcsán végig magánál volt, a történtekre emlékszik, vagy kisebb gyermek esetén egyből erős sírás hallható, majd a gyermek könnyen megnyugtatható, akkor súlyos károsodással valószínűleg nem kell számolni. A baleset kapcsán kialakult rövidebb-hosszabb eszméletvesztés vagy közepesen súlyos, vagy súlyos koponyasérülést feltételez, mely minden esetben sürgős orvosi vizitet, adott esetben kórházi ellátást kíván meg!
Nem csak az eszméletvesztés, de a zavart tudatállapot is ez utóbbi kategóriába esik pl.: a gyermek nem tudja megmondani, hogy hol van, a megszokottól eltérően viselkedik vagy aluszékony.
Milyen tüneteket észlelhetünk a sérülést követően?
Előfordulhatnak vegetatív tünetek, mint hányinger, hányás, szédülés, látászavar, fejfájás. Ilyen tünetek észlelésekor az agyállományt biztosan érte valamilyen kisebb-nagyobb behatás, jó esetben „csak” elmozdulás (lásd: agyrázkódás), de nem kizárható a súlyosabb sérülés sem, így az orvosi vizsgálat nem maradhat el!
Súlyos illetve közepesen súlyos sérüléseknél idegrendszeri (neurológiai) tünetekkel is lehet számolni, ezek megítélést azonban minden esetben bízzuk szakemberre! Amit laikusként észlelhetünk az a tudatállapotban bekövetkező változások, furcsa járás, zavartság, szokatlan viselkedés, pupillaeltérések, görcstevékenység. Ezek minden esetben súlyos sérülést feltételeznek, ilyen esetben a gyermeket minél hamarabb szállítsák kórházba!
Hány éves a gyermek?
A 3 év alatti korcsoport különösen veszélyeztetetett korosztálynak számít. Egyrészt az egészen kicsiknek még nagyon vékonyak és sérülékenyek a koponyacsontjaik, másrészt az esetlen mozgáskoordináció, a veszély nem felismerésével társuló kalandvágy hajlamosabbá is teszi őket az ilyen jellegű balesetekre. Valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy ebben a korosztályban a tünetek megítélése is gyakran nehézségekbe ütközik. Éppen ezért ha 3 év alatti gyermeket ér valamilyen fejsérülés minden esetben orvosi ellátás szükséges!
Összegezve: alacsony az agysérülés kockázata, ha …
...a sérülés körülményei pontosan tisztázottak és alacsony energiájú sérülésről van szó, nem volt eszméletvesztés, nincsenek jelen vegetatív tünetek vagy MAX 1 hányás volt és nincsenek neurológiai tünetek valamint a gyermek 3 év feletti.
Ilyen esetben is fontos lehet, hogy orvosnak megmutassuk a gyermeket, viszont kórházi ellátás –hacsak az első ellátó nem úgy ítéli meg – nem szükséges. Megfelelő felvilágosítás után, a gyermek elbocsátható, feltéve, ha 30 percen belül elérhető kórház a közelben.
FONTOS azonban, hogy a gyermek megfigyelését otthon is folytatnunk kell, hiszen egyes esetekben a tünetek csak később jelentkeznek. Általában az első 24 óra a legkritikusabb, így ez alatt az idő alatt mindenképpen fokozottan figyeljünk gyermekünkre és bármilyen szokatlan tünet, viselkedésváltozás esetén haladéktalanul keressünk fel orvost! Súlyos tünetek kialakulásakor pl.: eszméletvesztés, görcsök a gyermeket mentővel szállítsák kórházba!
Mikor van szó közepesen súlyos vagy súlyos sérülésről?
Ha a sérülés 1 percen túli eszméletvesztéssel járt vagy azt követően tudatállapot romlás (kifejezett aluszékonyság, zavartság, ájulás, szokatlan viselkedés) lép fel, vagy görcstevékenység jelentkezik, vagy a koponyacsont láthatóan sérült a gyermeket azonnal kórházba kell szállítani! Szintén kórházi ellátást kíván meg, ha a gyermek 5-6 alkalommal hányt, vagy a hányás még 6 órával a baleset után is jelentkezik. Ha „csak” romló fejfájást észlelünk, akkor is mindenképpen mutassuk meg orvosnak a gyermeket!
Hogyan diagnosztizálható az agysérülés a szakellátás során és hogyan történik a sérült gyermek ellátása?
A fejsérülés súlyossága nem ítélhető meg egyértelműen egyetlen diagnosztikus vizsgálattal, a szakemberek is mindig a komplex kockázatelemzés elvégzését követően döntenek a gyermek további sorsáról.
Kiemelkedően fontos –az anamnézis pontos felvétele mellett –az alapos fizikális vizsgálat, a neurológiai státusz megítélése. Ha kóros neurológiai tüneteket észlel a vizsgáló orvos, akkor képalkotó vizsgálat elvégzése szükséges.
A koponyaűri vérzések diagnosztikájában ultrahangvizsgálatra csak 1 éves kor alatt, nyitott kutacs esetén alkalmazható. A koponya kétirányú röntgenfelvétele gyakran végzett, azonban a törések nagy része nem ábrázolódik röntgenfelvételen és a sérülés hiányának hamis illúzióját keltheti még adott esetben súlyos agysérülés esetén is. Koponya CT vizsgálatra – mely az akut vérzések kimutatására a legjobb vizsgálómódszer –kisgyermekkorban csak nagyon indokolt esetben kerül sor a jelentős sugárterhelés miatt, illetve ha az MR-vizsgálat nem áll rendelkezésre. Az MR-vizsgálat az idegszövet sérüléseinek legjobb vizsgáló módszere, azonban hátránya, hogy gyakran altatást, bódítást igényel és sok helyen nem elérhető.
A gyermekkori fejsérülések legfontosabb vizsgálómódszere a megfigyelés gyermekfejsérülések kezelésében jártas szakember által. Ez legalább 24 órás kórházi bennfekvést igényel. Ez alatt az idő alatt folyamatosan ellenőrzik a gyermek neurológiai státuszát és állapotromlás esetén azonnal képalkotó vizsgálat elvégzése, szükség esetén intenzív és idegsebészeti ellátás szükséges.
Mi az agyrázkódás?
Az agy trauma kapcsán kialakuló működészavara, amely a koponyán belüli elmozdulás következtében alakul ki, és nem jár maradandó károsodással.
Az agyrázódás tünete széles skálán mozognak. Bekövetkezhet rövid eszméletvesztés, fejfájás, hányinger, hányás, amnézia, zavart viselkedés, szédülés, nehézkes járás, koordinációs zavar, látászavar, fülcsengés, aluszékonyság. Kisgyermekek sokszor nem tudnak beszámolni a pontos tünetekről, náluk sokszor étvágytalanság, nyűgösség, megváltozott viselkedés észlelhető. Koponyatraumát követő bármely fentebb leírt tünet észlelésekor orvoshoz kell vinni a gyermeket!
Ha az alapos vizsgálat és adott esetben megfigyelés után a gyermeket hazabocsátják otthon is fontos a gyermek nyugalmának biztosítása, a fizikai tevékenység mérséklése az ún. agyrázkódást követő szindróma elkerülése érdekében, melynek tünetei akár hetekig is elhúzódhatnak. Ha a fejsérülésből gyógyult gyermeknél hetekkel később koncentrációs-, viselkedés-, alvás- vagy viselkedészavar, tartós fejfájás, emlékezetzavarok, szédülés, hányinger, koordinációs problémák, gyengeség jelentkeznek, akkor az említett szindrómáról lehet szó. Ezeket a tüneteket is feltétlen jelezni kell a kezelőorvosnak, nem megfeledkezve a korábbi koponyatraumáról!
Forrás: PIxabay
A legfontosabb a megelőzés!
Sajnos sokszor bármely óvintézkedés ellenére is bekövetkezik a baj, mégis törekedni kell arra, hogy minimalizáljuk annak a lehetőségét, hogy a gyermekünk fejét sérülés érje.
Ennek érdekében mindenképpen bukósisak használata javasolt a veszélyt jelentő helyzetekben, mint biciklizés, síelés, lovaglás stb. Az otthon biztonságossá tétele (csúszásmentesség, sarokvédők, leesésgátló stb.) is kiemelten fontos! Csetlő-botló kisdedek esetén pedig természetesen az a legjobb, ha közvetlen a szülők vigyázzák a gyermek bizonytalan lépteit.
Szerző: Dr. Krenács Dóra
Források:
Goschler Ádám, Krivácsy Péter, Szűcs Andrea –Sürgősségi gyermekellátás (2015)
Maródi Lászó –Gyermekgyógyászat (2013)