Az éjszakai ágybavizelés sokszor nem betegség, inkább civilizációs probléma. A modern pelenkák használata mellett egyre később alakul ki a nappali- és éjszakai szobatisztaság (ágytisztaság). Öt éves kor előtt nem kell betegség után kutatni, ha a gyermek még ágyba vizel. Sokszor lelki teher a családnak a bepisilés, máskor az óvónők unszolására hozzák el a gyerekeket a nefrológiai rendelésre.
Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos ágybavizelést.
Előbbiről akkor beszélünk, ha sohasem volt ágytiszta a gyermek (vagy legalább is nem volt fél év teljes tünetmentesség), míg másodlagos enuresis nocturna áll fenn, ha a korábban tartósan tünetmentes gyermeknél jelentkezik ismét ágybavizelés.
A jelenség hátterében gyakran lelki okot feltételeznek a szülők, ezért pszichológushoz fordulnak. Fontos, hogy kizárjuk a szervi okokat, mielőtt alternatív kezelési utakat választanánk.
Az ágybavizelés hátterében a kivizsgálás során keresnünk kell, hogy jól működik-e a gyermek veséje, van-e a húgyutaknak anatómiai eltérése, van-e beidegzési zavarra utaló eltérés, megfelelő méretű-e a húgyhólyag, illetve nem termelődik-e túl sok vizelet. Ezek hiányában az ébredés zavara is okozhatja a bepisilést.
A vesefunkció megítélése vérvétellel történik. (Korábban 24 órás gyűjtött vizeletminta is szükséges volt az úgynevezett kreatinin clearence meghatározásához, ma már a Schwartz formula használatával a vér kreatinin szintjéből számolható ez az érték.)
A vese és a húgyutak anatómiai rendellenességeinek vizsgálatára a hasi ultrahang-vizsgálatot hívjuk segítségül. Előnye, hogy nem jár sugárterheléssel, tapasztalt szakember kezében kiváló vizsgáló eszköz. Amennyiben felmerül valamilyen eltérés, további képalkotó vizsgálatokra lehet szüksége (MRI, vesescintigráfia, kamera renográfia…).
Beidegzési zavar akkor merül fel, ha a vizelési problémák mellett széklettartási zavar is fennáll, ha a gyermeknek folyamatosan csepeg a vizelete, vagy vizelettartási problémái vannak, késik a nappali szobatisztaság, pisilés után jelentős mennyiségű pisi marad a hólyagjában…A gerinccsigolyák záródásának zavarára utalhat, ha az ágyéki gerinc feletti bőrön fokozott szőrnövekedés látható.
Egészségesen működő húgyutak mellett is bevizelés jelentkezhet, ha a gyermek húgyhólyagja kisebb az életkora alapján vártnál. Az öt éves gyermek közel 2 dl-t tud egyszerre pisilni, kb. 12 éves korra éri el a felnőttkorban átlagos 4 dl-t.
Kép forrása: PIxabay
A hólyagkapacitás mérése két módon történik. Megkérjük a gyermeket, hogy tartsa vissza a vizeletét, amíg csak tudja, ekkor hasi ultrahang-vizsgálattal megmérjük a húgyhólyag térfogatát. Fontos tudnunk, hogy maradéktalanul kiüríti-e a hólyagját, ezért pisilés utát leellenőrizzük, mennyi vizelet maradt benne (nem tekinthető kórosnak, ha a bennmaradó mennyiség kevesebb, mint a hólyagkapacitás 10%-a).
Az egyszeri ultrahangos mérés mellett fontos információt jelent számunkra a funkcionális hólyagkapacitás, ami arról tájékoztat bennünket, mennyi pisnek kell ahhoz a hólyagban lenni, hogy a gyermek elmenjen WC-re. Ennek a megállapításához a szülő és a gyermek szoros együttműködése szükséges. Az úgynevezett „vizelési napló” vezetésére kérjük a családot. Két napon keresztül kell vezetni, hogy a gyermek mikor, mennyit ivott és mikor mennyit pisilt. Hasznos információt nyújt, ha jelzik az egyes pisilések mellett, milyen erősségű vizelési ingere volt ekkor és elcsepegett-e a vizelete, bepisilt-e (akár nappal, akár éjjel). A pontosan vezetett vizelési napló segítségével fény derülhet olyan nappali vizelési problémákra (túl gyakori- vagy túl ritka vizeletürítés, sürgető vizelési inger, vizeletcsepegés), amik hatással lehetnek az ágytisztaságra. Az a gyermek, aki éberen nem tudja kontrollálni a vizelési ingert, későn veszi azt észre, halogatja a pisilést, attól nem várható el, hogy álmában spontán, időben felébredjen a vizelési ingerre és odaérjen a WC-re.
Megfelelő méretű húgyhólyag mellett is bepisilhet a gyermek, ha éjjel túl sok vizelete termelődik. Ritkán cukorbetegség, vagy a vese gyűjtőcsatornáinak betegsége állhat a háttérben, de leggyakrabban a hormonrendszer éretlensége okoz problémát. Nagyrészt az agyalapi mirigy által termel hormon (ADH, azaz antidiuretikus hormon) felelős azért, hogy folyadékbevitel hiányában sűrű vizelet termelődjön. Amikor még éretlen a hormon termelése, kevesebb keletkezik a szükségesnél, éjjel is bőven választódik ki híg vizelet a vesében, tehát sokkal nagyobb mennyiségű pisi termelődik, mint azt a folyadékbevitel indokolná. (Hangsúlyozom, nem hiányzik a hormon elválasztása, mert akkor az úgynevezett diabetes insipidus /”íztelen húgyár”/ áll fenn, ami a koncentrálóképesség teljes hiányát jelenti, napi több, akár 10-20 liter vizelet termelődésével.)
Az elégtelen hormontermelés kimutatása úgy történik, hogy a gyermeket estétől szomjaztatjuk, majd reggel megvizsgáljuk az első ürített vizeletét, hogy az milyen sűrű. Mivel előfordulhat, hogy a hormon ugyan termelődik, de a vese nem ismeri fel ezt az információt, a vizsgálatot kiterjesztjük úgy, hogy ADH-t tartalmazó gyógyszert adunk be reggel a gyermeknek, miközben megkérjük, továbbra sem igyon. A jól reagáló vese erre még sűrűbb vizeletet fog termelni. A hormon elégtelen termelésére, éretlenségére utal, ha a reggeli első vizelet híg, de a gyógyszer beadását követően besűrűsödik, míg a vese által fel nem ismert, de megfelelő mennyiségben termelődő ADH szintet jelez, ha a vizelet a gyógyszer beadása után is híg marad. Ez a szomjaztatásos vizsgálat nagyon megterhelő a gyermek számára, és a „feleslegesen” beadott hormon hatása miatt a vízmérgezés veszélyét rejti magában, így csak kórházi körülmények között végezhető el.
Túl sok vizelet termelődhet éjjel abban az esetben is, ha a folyadékbevitel napszaki elosztása nem megfelelő. A napközben kevés folyadékot fogyasztó gyerekek hajlamosak azt délután, este bepótolni, nem nehéz belátni, ebből bizony éjjel termelődik jelentős mennyiségű vizelet. A szintén nagy mennyiségű, híg vizelet termelődésével járó cukorbetegség vizsgálatára éhgyomri vérvétel történik, míg a vese gyűjtőcsatornáinak megbetegedését a vizelet laboratóriumi összetételének háromszori vizsgálatával és a sav-bázis háztartás háromszori ellenőzrésével (ujjbegyből, kapilláris csőbe vett vérmintából) végezzük.
A kivizsgálás részét képezi a húgyúti fertőzés kizárása. Alapos, fertőtlenítőszeres gáttáji lemosás után középsugaras vizeletminta leadását kérjük („lemosott, középsugaras minta”). Ehhez a pisi elejét a WC-be üríti a gyermek, majd a mintavevő edénybe pisil. Szükség lehet atípusos kórokozók kimutatására is, melyek a húgycsőben szaporodnak el. Ilyenkor arra a vizeletre van szükség, ami a húgycsövet mossa ki, ezért azt kérjük a betegtől, hogy ne mossa le a gáttájat és a vizelet legelejét fogja fel a mintavevő edénybe („lemosatlan, első sugaras minta”).
A székrekedés kihat a hólyagműködésre, azt nemcsak mechanikailag nyomhatja össze, de a széklet visszatartása a beidegzés finom szabályozását is felboríthatja. A beszáradt székletrög mellett kicsorgó, elfolyósodott széklet pedig a húgyúti fertőzés veszélyét növeli.
Szervi rendellenesség hiányában gondolhatunk arra, hogy az ébredési funkció nem megfelelő. Gyakran számolnak be arról a szülők, hogy a gyermek mélyen alszik, nem ébred fel arra sem, hogy bepisilt. Az idegrendszer érésével spontán javulás várható e tekintetben is. Kezdetben arra fog ébredni a gyermek, hogy fázik, vagy bepisilt, később vizelés közben (sokszor azt álmodja, hogy kiment a WC-re), majd spontán felébred a vizelési ingerre.
Bélférgességre utaló panaszok (végbélnyílás környékének viszkető érzése, különösen ágymelegben…), tünetek (férgek megjelenése a székletben, az eozinofil sejtek arányának növekedése a minőségi vérképben…) esetén a széklet mikrobiológiai vizsgálata is szóba jön.
Attól függően, milyen okra derült fény a kivizsgálás során, különböző kezelést javaslunk.
- A csökkent hólyagkapacitás azzal növelhető, ha a fokozzuk a folyadékbevitelt (természetesen megfelelő napszaki elosztással), hiszen a vizelet fogja sámfázni a hólyagot, csak akkor nő meg a térfogata, ha van miért.
Sajnos még most is találkozunk olyan jóakaróval, aki azt javasolja, tartogassa a gyermek a vizeletét, akkor nő a hólyagja. Sajnos ez nem járható út! A halogatás a beidegzés finom szabályozását felboríthatja, úgynevezett diszfunkcionális vizeléshez, esetleg a hólyag kinyúlásához („nem neurogén neurogén hólyagműködéshez”) vezethet. - A hólyag ellazulását segítheti, ha a simaizom sejtekre ható (oxybutynin) gyógyszert adunk. Ezt szoros orvosi ellenőrzés mellett, tartósan kell szedni a hatás eléréséhez.
- A hormonrendszer éretlenségéből adódó nagy mennyiségű, híg vizelet termelődését ellensúlyozhatjuk azzal, hogy az ADH-t tartalmazó hormonkészítményt (desmopressin) aduk esténként a gyermeknek.
Ez a kezelés nem szünteti meg az ágybavizelés okát, de tünetmentessé tehető vele a beteg. Nagyon fontos a folyadékbevitel megszorítása este, a gyógyszerbevétel mellett, mert a kezelés a vízmérgezés veszélyét hordozza magában. Ebben az esetben is szoros orvosi kontroll szükséges. - Az ébredés elégtelensége esetén spontán javulásra lehet számítani. A szülők gyakran próbálják rendszeres ébresztéssel megelőzni az ágybavizelést. Ennek akkor van létjogosultsága, ha a gyermek felébred arra, hogy kivitték WC-re (reggel emlékszik rá), ellenkező esetben azt kondicionáljuk benne, hogy szabad álmában pisilni. Hatásos lehet, (különösen kiskamasz kortól,) az ébresztő készülék (enuresis alarm) használata. Ez egy olyan csengő, amit a gyermek pizsamáján, a nyakánál kell rögzíteni. A csengőt egy vezeték köti össze az érzékelő elektródával, amit az alsóneműben kell helyezni. Az első csepp vizelet zárja az elektróda áramkörét, megszólaltatja a csengőt. A gyermek felébred a csengő hangjára a vizelés megindulásakor. Tartós alkalmazásával megtanulja az agy, hogy a vizelési ingerre „ébresztőt kell fújnia”.
- Húgyúti fertőzés fennállás esetén annak szanálása az elsődleges feladat.
- Ha a vese és húgyutak funkcióját, anatómiáját, beidegzését érintő szervi okra derült fény, annak specifikus kezelését bízzák nefrológus szakorvosra.
- A cukorbetegség igazolódása endokrinológiai gondozást tesz szükségessé.
- Beidegzési zavar gyanúja esetén ideggyógyászt vonunk be a kezelésbe.
- Bélférgesség igazolódása, vagy alapos gyanúja esetén féregűző gyógyszer adása indokolt.
- A székrekedés fennállása ronthatja a vizelet tartás és ürítés mechanizmusát, kezeléséhez szükség esetén kérjük gasztroenterológus segítségét.
Ha nem derül fény szervi okra, szóba jön a pszichológiai vizsgálat, szükség esetén kezelés. Gyakran fordul elő, hogy a szülők ágybavizelés miatt fordulnak orvoshoz, de az alapos kikérdezés és a kivizsgálás nappali problémákat is feltár (gyakori vizelési inger, lusta hólyag, inkontinencia, diszfunkcionális vizelés…). Ekkor a kivizsgálás kiterjesztése válhat szükségessé. A kezelés ilyen esetben a fentiek mellett a gátizomzat funkcióját helyreállító gyógytornát is magába foglalja (Vizelési Tréning Program).
Szerző: Dr. Sinkó Mária
gyermekgyógyász, nefrológus