TÜNETEK
A panaszok 2-3 hetes korban kezdődnek, 6-8 hetes korban a legkifejezettebbek, majd 3-4 hónapos korra fokozatosan enyhülnek és megszűnnek. A fájdalmas sírás délután és az esti órákban jelentkezik, 15 és 23 óra közötti intervallumban. A csecsemő keservesen sír, lábait húzogatja, kezeit ökölbe szorítja, hasa elődomborodó, puffadt, feszes. A vigasztalás ellen tiltakozik, feszíti magát.
Kép forrás: PIxabay
OKAI
A konkrét okot a mai napig nem sikerült azonosítani, csak feltételezések vannak a lehetséges, háttérben húzódó problémákra:
- Tehéntej fehérje allergia: A tejfehérje molekulák és tejallergia nem csak a tejalapú tápszereket fogyasztó csecsemőknél, hanem az anyatejes babáknál is lehetnek a probléma forrásai. Társuló tünetként akár bőrtünetek, ekcéma, visszatérő hörghurutok vagy véres széklet is lehet. Megoldása lehet az anyai szigorú tejmentes diéta vagy a tápszer hypoallergénre váltása.
- Átmeneti laktóz intolerancia (tejcukor érzékenység): A babák hasa kifejezetten puffadt, székletük híg, habos, akár zöld is lehet. Oka a bélben történő tejcukor bontási zavara, a laktáz enzim elégtelen mennyisége. Nagyjából 3 hónapos korra a gyermek enzimműködése rendeződik, elegendővé válik és a tünetek spontán szűnnek, addig pedig megoldást jelenthet a laktáz enzim pótlása.
- Gyomor-bélrendszeri hormonális problémák: számos kutatás vizsgálta a ghrelin és motilin hormonszintek összefüggését a csecsemőkori kólikával. Az eredmények azt mutatják, hogy az említett hormonok 40 %-kal magasabbak hasfájós csecsemők szervezetében.
- A hasfájós csecsemőknél fokozott, nem teljesen szinkronizált bélmozgásokat figyeltek meg. Az éretlen bélrendszerben a fokozott perisztaltika fájdalmat okoz.
- Anya dohányzása: napi 15 szál cigarettát elszívó anyák gyermekeinél kétszeres a rizikó a hasfájás kialakulására.
- A bélflóra egyensúlyának zavara: A bélrendszer a születéskor steril, majd idővel megtörténik a környező baktériumok kolonizációja, beépítése a szervezet normál baktériumtörzsei közé, mely időt vesz igénybe. Ez idő alatt jelentkezhet a hasfájás az arra hajlamos csecsemőknél. A megfelelő bélflóra kialakulásában nagy szerepe van a hüvelyi szülésnek, korai mellre tételnek és az anyatejes táplálásnak.
- Szociális problémák, pszichológiai faktorok.
- Csecsemőkori reflux betegség.
- 5 %-ban húgyúti fertőzés okozza a panaszokat, így gyanú esetén ennek kizárása különösen fontos!
DIAGNÓZIS
Korábbi diagnosztikus kritériumai:
- Legalább 3 hete fennálló
- Legalább a hét három napján jelentkező
- Legalább napi 3 órán át tartó tünetek
Mostanra a Római III diagnosztikai kritériumokat tekintjük helytállónak:
- Hirtelen, minden nyilvánvaló ok nélkül kezdődő, heves, rendre vigasztalhatatlan sírás, mely végül ugyanilyen hirtelen és látszólag ok nélkül marad abba.
- A sírás legalább egy hete fennáll, hetente legalább háromszor jelentkezik és naponta legalább három órán keresztül tart.
- Mindeközben a csecsemő szomatikus fejlődése normális.
KEZELÉS
Táplálási, szoptatási tanácsok
Nem megfelelő technikájú szoptatás, akár a mellbimbó rossz bevétele vagy mellette túl sok levegő nyelése problémához vezethet. Az erőteljes tejleadó reflex esetén a túl sok tej szájba kerülése is hasfájást eredményez, illetve ha a baba mohón vagy kapkodva eszik. Érdemes egy mellből szoptatni 3 órán belül - ha van elegendő anyatej, ugyanis a túl korai oldalcsere során a híg, cukrosabb anyatejet fogja csak a baba kiszívni aminek magasabb a tejcukor tartalma és bontása hasfájáshoz vezethet.
Gyakran az édesanyákat a ritkább etetésekre buzdítják a hasfájás elkerülése érdekében, ugyanakkor ez nem állja meg a helyét! Érdemes a csecsemőt gyakrabban mellre tenni, igény szerint szoptatni és nem megvárni, hogy az éhségtől sírni kezdjen.
Anyai étrendi megfontolások
Amit az édesanya elfogyaszt, az az anyatejben is megjelenik. Érdemes kerülni a puffasztó ételeket (hüvelyesek: bab, borsó, lencse, káposzta vagy vastag héjas gyümölcsök: pl. szőlő), illetve mértéket tartani ezek fogyasztása során. A magas allergén aktivitású fehérjék (tej, tojás, hal) mennyiségének korlátozása vagy elhagyása is szükséges lehet. Ha a szoptató édesanya tejmentes diétát kezd, 2 héten keresztül érdemes folytatni. Kevés klinikai evidencia van az édesanya tejmentes diétájának hatásosságáról kólikázó csecsemők esetén, azonban az „élet” gyakran rácáfol erre és a csecsemők panaszai szignifikánsan enyhülnek.
Gyógyszeres terápiák
- Szimetikon: élettanilag és kémiailag teljesen közömbös anyag, hatását közvetlenül a bélcsatornában fejti ki, onnan nem szívódik fel, a szervezetből változatlan formában ürül. Hatását oly módon fejti ki, hogy a bélcsatornában felhalmozódott levegő, légbuborékok felületi feszültségét csökkenti, lehetőséget adva a bélgázok felszívódására, illetve ürülésére. Fontos, hogy a megfelelő dózist kapja meg a csecsemő a szerből, különben hatástalan lesz.
- Probiotikumok: több munkacsoport igazolta a Lactobacillus reuteri adagolásának fájdalomcsökkentő, valamint sírási időt rövidítő hatását.
- Görcsoldók, nyugtatók: ezek a szerek simaizom relaxációt idéznek elő, azonban fokozott körültekintést igényel alkalmazásuk.
Édeskömény teák és teakeverékek: szignifikánsan nem csökkentik a hasfájást, azonban a mellékhatásokra érdemes figyelni: hányinger, hányás, álmatlanság, székrekedés, étvágycsökkenés.
Babamasszázs, alkaron hason fektetés, fekve altatás (légzésfigyelő mellett!).
Szerző: Dr. Tajti Zsanett
Forrás:
A csecsemőkori kólika – Kisokos védőnők számára
Dr. Vass Noémi – Gyermekbetegségek, Kismama különszám