Allergiának azt nevezzük, amikor a szervezet egy egyébként teljesen ártalmatlan, idegen anyaggal szemben fellép, és az immunrendszer aktiválódásával azonnali, vagy későbbi gyulladásos válaszreakciót eredményez.
Gyermekkorban a légúti allergiák megjelenési valószínűsége 17 %, míg a bőrtüneteké 10 %, az emésztőrendszeri allergiáké pedig 5 %. Ha az egyik szülő allergiás, 30-40 %, ha mindkét szülő allergiás, 60-70 % az esélye annak, hogy a gyermek is allergiás lesz.
Emellett számos életmódbeli szokás is befolyásolja az allergia kialakulását, pl. stresszes életmód, túl sok fertőtlenítés, sterilizálás, sok antibiotikum használat vagy nem megfelelő táplálkozás.
ALLERGIÁK TÍPUSAI
- Azonnali (I-es típusú, IgE mediált reakció): Percek alatt kialakuló tünetegyüttes (anafilaxiás reakció, rhinoconjunctivitis, asztma bronchiale, ekcéma)
- II-es típusú: percektől órákig tartó tüneti megjelenés
- III-as típusú: a behatás után 1-3 héttel jelentkező tünetek
- IV. típusú, késői hiperszenzitivitás: az allergénnel való találkozást követő 2-7 napon alakul ki (pl. kontakt dermatitis)
ALLERGIA KEZELÉSE
Antihisztaminok: A kezelés bázisa. Hatásuk lényege, hogy az allergiás tünetekért felelős hisztamin kapcsolódását gátolják a hisztamin receptorokhoz. Több generációjuk ismert, a második-, harmadik generációs antihisztaminok használata javasolt a kevesebb mellékhatás miatt, azonban csecsemőkorban csak első generációs készítmény ajánlott.
Első generációs antihisztaminok:
- Dimetindene (Fenistil Junior - 1 hónapos kortól)
Második generációs antihisztaminok:
- cetirizin (Cetigen, Cetimax, Cetirizin, Parlazin, Revicet, Zyrtec)
- loratadin (Claritine, Erolin, Loratadin)
Harmadik generációs antihisztaminok:
- desloratadin (Aerius, Azomyr, Dassergo, Desloratadine, Deslorep, Inaller, Lordestin)
- levocetirizin (Cezera, Histisynt, Lertazin, Levocep, Novocetrin, Pollezin, Sefaller, Xyzal, Zilola)
- fexofenadin (Allegra, Allegra Forte, Fexgen, Telfast)
Nyálkahártya duzzanatot csökkentő szerek:
Az erek összehúzása révén csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát, ezáltal átjárhatóvá teszik a felső légutakat, szűntetik az orrdugulást. Egyes készítményeket helyileg ható antihisztaminnal kombinálnak. A hozzászokás veszélye miatt 1 hétnél tovább nem ajánlott használni a szereket!
- Oxymethazolin hatóanyagú orrcseppek (Afrin, Nasivin Baby, Nasivin Kids, Nasivin Classic)
- Xylomethazolin hatóanyagú orrcseppek (Aquaspira, Lolimarine, Novorin, Otrivin, Rhinathiol, Rhinomaris, Snup, Xilomare)
- Kombinációk (Nasic (+panthenol), Otrivin Allergra (+fenilefrin), Septanazal (+dexpantenol), Teva-Nasal (+dexpantehnol), Vibrocil (+fenilefrin))
Gyulladáscsökkentő készítmények:
Ide tartoznak az orrba fújható szteroid tartalmú készítmények.
- Lokális szteroidok (Flixonase, Momethason, Nasonex, Rhinocort)
ALLERGIÁK KIMUTATÁSA
In vivo tesztek: Az allergén hatását magában az emberben vizsgáljuk. Olcsók, gyors eredményt adnak. Antihisztamin terápia mellett nem értékelhetők, a teszt előtt legalább egy héttel érdemes elhagyni.
- Prick teszt (alkaros bőrteszt) – a hisztamin felszabadító, légúti vagy emésztőrendszeri panaszokat okozó allergéneket lehet vizsgálni. Standardizált allergénkivonatot cseppentenek a bőrre, a bőr legfelső rétegét lándzsával megsértik, majd 20 perccel később értékelik az eredményt. Pozitív a próba, ha a bőrpír mértéke nagyobb, mint 3 mm. 3 éves kor alatt a gyakoribb álnegatív eredmények miatt korlátozottan értékelhető.
- Epicután teszt (hátra ragasztós bőrteszt) – a fehérvérsejtek aktiválásán keresztül ható allergének vizsgálhatók (pl. fémek, ételadalékok, kozmetikai anyagok, festékek...). A bőr felületére allergénekkel átitatott korongot helyeznek fel, majd a tesztet 24-48-72 óra múlva leolvassák.
- Provokációs tesztek (légúti, tápálálék- vagy gyógyszer allergia kimutatására) – ismert mennyiségű élelmiszer elfogyasztása után figyelik a klinikai választ. Gyermekkorban fekvőbeteg intézetben történik, gyakran 24 órás megfigyeléssel.
In vitro tesztek:
- Vérvétellel a vérben keringő antigén specifikus IgE kimutatásán alapul. A spec. IgE ellenanyagok kimutatása egyedül nem elégséges az allergiás betegség kimondására.
- Molekuláris allergiavizsgálat
- Limfocita transzformációs tesztek
- IgG meghatározás vérből
- Multiplex allergia tesztek
Vegyük például a földimogyoró allergiát, ami a gyermekek 1-2 %-át érinti és a legsúlyosabb, akár halált okozó anafilaxiás reakciókat eredményezheti. Gyanú esetén, első lépésben, a Prick-teszt és/vagy az allergénkivonat-alapú specifikus IgE-vizsgálat elvégzése javasolt. A hagyományos, specifikus IgE-vizsgálatok a feltételezett allergiát kiváltó anyag teljes kivonatával, tehát egy fehérjekeverékkel szemben képződött összes specifikus IgE-szintjét méri. Ehhez képest a molekuláris allergiavizsgálat az allergénkivonatot alkotóelemeire bontva, az egyes alkotófehérjékkel (molekuláris komponensekkel) szembeni specifikus IgE meghatározására képes. Ilyen módon a súlyos allergiás reakciót okozó ún. tárolófehérjék elkülöníthetővé váltak az enyhébb allergiát eredményező keresztreaktív fehérjéktől, ezáltal pontosabb diagnózis születik és elkerülhetővé váltak a felesleges, élethosszig tartó diétás megszorítások indokolatlan esetekben.
A molekuláris allergiavizsgálat megoldást jelenthet a keresztallergiák pontosabb feltérképezésében is. A légúti allergének és bizonyos táplálékok is, gyakran idéznek elő allergiás tüneteket más étel fogyasztásához kapcsolódva, ezeket pollen-táplálék vagy táplálék-táplálék keresztallergiáknak, illetve orális allergiaszindrómának nevezzük. Pl. a poratkára allergiás emberek rákfogyasztás kapcsán is hasonló tüneteket produkálhatnak, a két élelmiszer hasonló komponensei miatt. A hagyományos módszerekkel történő keresztallergia kimutatást megnehezítette, hogy a tünetek csak a két komponens együttes jelenlétekor (+/-2 óra) jelentkeztek, így klasszikus provokációs tesztekkel vagy bőrteszttel nem is lehetett legtöbbször diagnosztizálni.
Szerző: Dr. Tajti Zsanett
Forrás:
Dr. Csáki Csilla - Új perspektívák a földimogyoró allergia diagnózisában, megelőzésében és kezelésében, Gyermekorvos továbbképzés, 2019. 18.évf. 1. szám
Dr. Réthy Lajos Attila - Keresztallergiák, Gyermekorvos továbbképzés, 2019. 18. évf. 1. szám