Tejfehérje allergia

Az ételallergiák egy adott ételre adott nem megfelelő immunválasz miatt alakulnak. Az immunreakció alapján beszélhetünk ún. immunglobulin (Ig)E vagy nem IgE közvetített formákról, illetve vannak olyan állapotok, ahol mindkét mechanizmus közre játszik. A tehéntej fehérje allergia kialakulhat mindkét mechanizmussal, bár a nem IgE mediált forma a gyakoribb.

EPIDEMIOLÓGIA

A tehéntej fehérje allergia 3 éves kor alatt a leggyakoribb allergiát okozó táplálék, de bármely életkorban előfordulhat. Általában már 1 éves kor alatt megjelenik, kisdedkorban 2-3% körüli az előfordulása, mely 6 éves kortól 1% alá csökken.

TÜNETEK

A tüneteknél fontos elkülöníteni a „korai” és a „késői” megjelenésű tüneteket. Amennyiben az étel bevitelét követően pár perccel, vagy 2 órán belül jelentkezik (korai), általában IgE mediált folyamatra utal. A késői tünetek megjelenhetnek akár 48 órával vagy 1 héttel az étel bevitelét követően, ezek általában nem IgE közvetített folyamatok.

A tünetek eléggé variábilisak és nem specifikusak a betegségre, ami nem könnyíti meg a diagnózist. Leggyakrabban emésztőrendszeri tüneteket okoz, majd ezt követik gyakoriságban a bőr- és a légúti tünetek. A késői megjelenésű formára inkább az emésztőrendszeri tünetek jellemzőek, melyek bőrtünetekkel társulhatnak.

  • bőr (urticaria, ekcéma, ajak-, szemhéjduzzanat)
  • tápcsatornai (hányinger, hányás, hasi fájdalom, haspuffadás, hasi kólika, hasmenés, székrekedés, nyálkás vagy véres széklet, gastrooesophagealis reflux (GERD), eozinofíliás emésztőrendszeri megbetegedések, nyelési nehezítettség)
  • nem megfelelő súlygyarapodás, súlycsökkenés
  • légúti (asztma, akut rhinitis, köhögés, középfülgyulladás)
  • egyéb (akut kötőhártya gyulladás, vashiányos anaemia stb.)
  • szisztémás tünetek, anafilaxia

DIAGNÓZIS

A diagnózis felállítása elsősorban a részletes betegtörténet felvételből, mely kiterjed a családban előforduló allergiás megbetegedésekre, illetve részletes betegvizsgálatból áll. Ha felmerül a táplálék allergia gyanúja, a házi gyermekorvos akár további szakrendelésre is küldheti a gyermeket kivizsgálás céljából.

A gyakrabban alkalmazott diagnosztikus vizsgálat az ún. eliminációs-terheléses vizsgálat. Ehhez először a tejfehérjét tartalmazó ételek ki kell vonni az étkezésből (eliminációs étrend), majd tünetmentes állapotban lehet elvégezni. Az első napon a terhelés során, egyre nagyobb mennyiségű tejet (max. 100 ml), 30 perces időközökkel kell elfogyasztani a gyermeknek. Közben rögzítik a gyermek fizikális állapotát, és az esetleges tüneteket, mely esetén a vizsgálatot fel kell függeszteni. Második naptól kezdve, otthon napi 200 ml tejet kell fogyasztania, majd két hét panaszmentesség után a tejtermékeket is fokozatosan bevezethetik. Ha 4 hét tej és tejtermék fogyasztása után továbbra is tünetmentes a gyermek, a tehéntej fehérje allergia megszűnése kimondható. A terhelés első napját szoros orvosi felügyelet mellett kell elvégezni, mert a terhelés során a visszajuttatott allergén ismét allergiás reakciót provokálhat, mely akár más tünetek formájában is megjelenhet, mint korábban, akár anafilaxia is kialakulhat. Amennyiben a tehéntej fehérje allergia anafilaxiás tünetek formájában jelentkezett és egyértelmű az étel és a tünetek megjelenése közti kapcsolat, a diagnózis felállításához nem szükséges terheléses vizsgálat.

A tej, tejtermékek kivonásának (eliminációjának) időtartama attól függ, hogy korai vagy késői megjelenésűek voltak a tünetek. Az elimináció idejének leteltével újabb terhelés következik, majd annak eredménye alapján születik döntés, hogy ki kell-e ismét iktatni a tejtermékeket az étrendből. Emiatt az egész folyamat akár több hónapot is igénybe vehet. A beteget 6-12 havonta újra kell vizsgálni, hogy kialakulhatott-e a tolerancia. Ez általában 3 éves korra >75%-ban, 6 éves korra >90% kialakul. Amennyiben 2 éves korig nem történt terheléses vizsgálat, ennek elvégzése mindenképpen szükséges.

További diagnosztikus lehetőségek a bőrön végzett prick-teszt, valamint a vérből a specifikus IgE szint meghatározása. Nem szabad elfelejteni, hogy a tejfehérje allergia kialakulhat nem IgE mediált módon is, ilyen esetben negatív lesz a specifikus IgE szint a vérben.

KEZELÉS

Tej-, tejtermék kivonása az étrendből általában elegendő a tünetek megszűnéséhez. Fontos, hogy ha tejterméket vagy a tej valamely részét adalékként tartalmazza egy készítmény, azt sem szabad fogyasztani.

Újszülött kori forma: kizárólag anyatejes csecsemőknél, ha az édesanya hajlandó a tej-, tejtermékmentes diéta folytatására, a szoptatást általában nem kell abbahagyni. Amennyiben a csecsemő tápszeres, először extenzíven hidrolizált tápszerre kell váltani, viszont ha a tünetek továbbra is fenn állnak, szükség lehet még inkább lebontott formájú, azaz aminosav alapú tápszer adására. Tápszerváltás, vagy anyai diéta esetén is, kell egy vagy két hét, amíg az allergének kiürülnek a baba szervezetéből, ez idő alatt a tünetek még fenn állhatnak. Előfordulhat, hogy nem csak a tejtermékekre allergiás a baba, ilyenkor alaposan át kell nézni az anyai diétát és akár más ételeket is ki kell vonni belőle (pl. tojás, szója). A visszaterhelést általában 6 hónapnyi eliminációt követően szokták először megpróbálni. Amennyiben az első visszaterhelés nem sikeres, általában még 6 hónapig javasolt a tejmentes diéta/tápszer folytatása, majd újra meg lehet próbálni a visszaterhelést. A betegség általában 6-18 hónapos korra megszűnik, extrém ritka, hogy tartós allergia alakuljon ki.

Kialakulhat keresztallergia más állatok teje között (tehén, kecske, juh), ezért ezek mind kerülendőek, ugyanígy a belőlük készült tejtermékek fogyasztása is.

Nagyobb gyermekeknél fontos figyelembe venni, hogy a tej és tejtermékek kivonásával fontos tápanyagok (fehérje, kalcium, D és A vitamin) bevitele megszűnik, ezért az étrendben ezeket pótolni szükséges, hogy ne alakuljanak ki hiányállapotok, betegségek.

Szerző: Dr. Demcsák Alexandra